Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Langó Péter: Megjegyzések a Dumbarton Oaks Bizánci Gyűjteményének 40. 10. leltári számú leletegyüttese kapcsán

„KUN-KÉP

1' A MAGYARORSZÁGI KUNOK HAGYATÉKA jellemzőek az olyan típusú veretek, mint amilyenek a Furusiyya Gyűjtemény egyik darabján vannak, ezzel szemben a Yeganeh Gyűjteményből vásárolt másik öv veretei szorosan kapcsolódnak az európai párhuzamokhoz. Az ívelt rombusz alakú veretek megvannak a salzburgi kincsleletben (13.2. kép), míg a középen áttört verettípus pedig a kiindulópontként választott, Washingtonban őrzött darab hasonló díszítésének a legjobb párhuzama. A Dumbarton Oaksban őrzött együttes Ajjubida emlékként való meghatározását látszik erősíteni a profilált csatkeret kapcsolata a londoni darabéval és az áttört veretek hasonlósága a Furusiyya Gyűjteményben lévő övdíszekkel. A washingtoni övkészlet kettős liliom alakú vereteinek pontos párhuzamát azonban iszlám környezetből nem sikerült fellelni, de a tárgy egyszerű voltából adódóan (amint azt a fentebb említett példák is mutatják) ki sem zárható ezek alkalmazása az Ajjubida emlékek esetében. A profilált csatkerettel rendelkező övek kialakulása kapcsán felmerült, hogy azok az úgynevezett „bizánci-balkáni", vagy „bolgár" övekből fejlődhettek ki Délkelet-Európában. A feltételezett előképekre — a belső kapcsolószíjas, nomád hatásra kialakult bizánci övekre — építő elképzelést az újabb leletek nem erősítették meg. E tárgyak szerkezeti hasonlósága ugyanis önmagában nem tűnik elegendőnek annak bizonyítására, hogy a különböző időszakra keltezhető és különböző formai elemekkel felszerelt övek, valójában egy tipológiai rendszert is alkotnának. Időközben az egyirányú — a korszak emlékeinek kutatását hosszú ideig befolyásoló és a fentebbi elképzelés kiindulópontjául is szolgáló — keletpreferens szemlélet is megváltozott. A kutatás ma már jóval összetettebb modellel számol mind a bizánci-, mind az azzal kapcsolatba kerülő más kulturális egységek kölcsönhatásának a vizsgálata során.

5

, Délkelet-Európa középkori emlékeinek a kutatásában, újabban nagyobb figyelmet kaptak a veretes övek.

5

4 Bizáncban az övviselet az antik hagyományokra épült, annak divatja hosszú időn 5

3 BÁLINT 2004, 334-338.; ETTINGHAUSEN 1972. 5

4 BÁLINT 2000.; DAIM 2000., SCHULZEDÖRRLAMM 2002. keresztül fennmaradt, és a közép- és késő-bizánci időszakban is továbbélt. A veretekkel díszített övek újabb és újabb formái számos időszakban hatással voltak mind a szomszédos népek, mind a távolabbi területek viseletére. A Balkán nyugati területein számos képi ábrázolás bizonyítja, hogy még a kései időszakban is befolyásolta a Birodalom divatja, a szomszédos régiók viseleti szokásait is.

5:

1 A szerbiai Bela Crkva templomban megfestett Brajan zsupán ruházata is ezt a hatást tükrözi. A képen megfigyelhető a liliom alakú veretekkel díszített lecsüngő, hosszú öv is. A kettős liliom alakú veretek nem csak ikonográfiái forrásokon maradtak fenn, hanem e terület tárgyi emlékanyagában is megtalálhatók. Az északbulgáriai lelőhelyeken számos esetben, így a zdarveci kincsleletben, a Kaliakra lelőhelyen feltárt temetőben. Várnában, illetve több szórvány leletegyüttesben (többek közt a Targovistei Múzeumban) fennmaradtak hasonló veretek.

5'' (17. 1-2. kép) A kettős liliom alakú darabok nyomán vetődött fel az-az elképzelés, hogy ezen emlékek formai előképei már a kora középkori időszakban a steppei leletanyagban is megvoltak." A feltételezés alátámasztását bizonyító leletek képei alapján az egyes emlékek formai hasonlósága ugyan elképzelhető, azonban a verettípusok közti genetikus kapcsolat kétségesnek tűnik. A forma újabb felbukkanásáig ugyanis több mint ötszáz év telt el és a két időszak közt ezen emlékek kapcsán semmiféle folyamatosságot nem sikerült kimutatni. A 13. századtól használt liliom alakú díszeknek — az írott források alapján — az elsődleges, a nyugat európai udvari kultúrában használt szimbólumrendszere közismert;

5

8 a kora-középkori darabok esetében azonban — hasonló források hiányából adódóan — az adott veretek „liliomként" történő 5

5 DONCHEVA 2006. 5

6 AHTOHOBA 1964.; EOEHEBA 1978, 162.; nABJlOBA 2004.; idem 2007, 39-^1.; 45-74.; 53.; 79-82. A Targovistei Múzeumban őrzött leletegyüttes tanulmányozásáért Bojan Totevnek tartozom köszönettel. 5

7 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 195. 5

8 BRUNNER 1992, 686.; KRABATH et al. 2004, 770. További, lehetségesnek tartott interpretációkra vonatkozóan: PÁLÓCZI HORVÁTH 1982, 100-101. 46.j. 120