Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Langó Péter: Megjegyzések a Dumbarton Oaks Bizánci Gyűjteményének 40. 10. leltári számú leletegyüttese kapcsán

LANGÓ PÉT

ER: MEGJEGYZÉSEK A DUMBARTON OAKS BIZÁNCI GYŰJTEMÉNYÉNEK 40.

10. LELTÁRI SZÁMÚ LELETEGYÜTTESE KAPCSÁN A British Múzeumban őrzött övkészlet iszlám háttere, a balkáni darabok kapcsán említett a bizánci eredet feltételezése és a sokat idézett nyugat-európai párhuzamok, egyaránt rávilágítanak a tárgytípus kialakulási helyével kapcsolatos eltérő véleményekre. A különböző elképzelések kritikai áttekintése is segíthet abban, hogy tisztázzuk a Dumbarton Oaks-ban őrzött emlékek kulturális hátterét. Az övek iszlám környezetből való származtatása melletti megfogalmazott vélemény kapcsán, a British Múzeum fentebb ismertetett darabjának a keltezése jöhet szóba. Az emléknek a 13. század első felére való datálása ugyanis jóval korábbi, mint a biztosan keltezhető európai emlékek használatának az időszaka. A tárgy ilyen korai megléte azonban a fentebb taglalt érvek figyelembe vétele esetén kétségesnek tűnik. Az övet inkább a 13. század végén, vagy a 14. század elején készíthették és ebben az esetben egyszerűbben megmagyarázható a tárgyon megfigyelt ikonográfiái elemek háttere is. A szerkezeti hasonlóságok alapján tehát a tárgy későbbi keltezése valószínűbb és egy olyan iszlám környezetben meglévő csoport darabja, aminek a kialakulására hatással voltak az egykorú bizánci és európai emlékek. E hatás több irányból is érkezhetett: közvetlenül a keresztes mozgalom nyomán Nyugat-Európa központi régiói felől, de a veretek analógiája alapján a bizánci divat is hathatott az öv formavilágára. A nyugat-európai hatás lehetőségét más régészeti adatok is erősíteni látszanak. A Szentföldre érkező európaiak maguk is viseltek ilyen csatokkal és veretekkel díszített öveket,

4" míg Bizánc esetében ki kell emelni, hogy a keresztes mozgalmak időszakában nagyon intenzív és sokrétű kapcsolat volt e területek között,

4" aminek hatására a hasonló tárgyak megjelentek/adaptálódtak a hagyományos bizánci oikumené területén is.

4 Ügy tűnik tehát, hogy ezek az övek nem iszlám hatásra alakultak ki, hanem később, a szentföldi keresztes államok létrejöttét követően a területre érkező hatások nyomán váltak népszerűvé. A 4

5 BOAS 1999, 240.; BROSH 1999, 268-269. 4

6 LAIOU 2001. 4

7 PARANI 2003, 65-66.; DONCHEVA 2006, 72-73. jeruzsálemi L. A. Mayer Iszlám Művészeti Múzeum szíriai arany öve,

4

8 a Benaki Múzeum hasonló feliratos emléke, valamint a Furusiyya Art Fundation Gyűjteményének két aranyozott ezüst díszöve egyaránt arra enged következtetni, hogy az övviselet divatja jelen volt Ajjubida-dinasztia uralta területeken is. (14 -16. kép) E tárgyak azonban szintén nem a 13. század első felére, hanem — amint arra az egyik emlék felirata is utal — a 13. század második-, vagy a 14. század első felére esett. Az egyik öv feliratában szereplő tudós herceg, Abu'l Fidä' Ismail 1273 és 1331 között élt.

4

9 A Furusiyya Art Fundation Gyűjteményének egy másik emléke is arra utal, " hogy a Szentföld 13. századi művészetében néha elválaszthatatlanul keveredtek a nyugat és keleti keresztény, valamint az iszlám kulturális elemek.'

1

1 Az övek tekintetében úgy tűnik, hogy a 13. század második felében létrejött a tárgy iszlám adaptációja, ami formai jellegét tekintve számos vonatkozásában összevethető a tárgytípus nyugat-európai előzményeivel. Az iszlám övek szerkezete hasonló a dolgozatban vizsgált európai párhuzamokkal, azonban a díszítésüket tekintve eltérnek a keresztény emlékektől. A jeruzsálemi csattest és az övre felszerelt lemez egyformán áttört, a korabeli iszlám művészetre jellemző, indás díszítésű. Hasonlóan áttört díszítésű a Furusiyya Gyűjtemény feliratos csatteste és szíjvége, míg a gyűjtemény másik, — korábban a Yeganeh Gyűjteménybe tartozó — darabjának csatteste és szíjvége két-két lemezből áll, ahol a sima alátétlemezekre áttört aranyozott, arabeszkdíszes lemezeket helyeztek. Az övveretek számos esetben eltérő formavilágról tanúskodnak, mint európai előképei. A L. A. Mayer Múzeum övének három részre tagolt keskeny díszei a jellegüket tekintve a profilált csatkeretű övekre jellemző háromosztatú veretekhez hasonlítanak, azonban azok konkrét párhuzamai az egykorú bizánci faliképekről ismertek.

5

2 A nyugati darabok esetében nem 4

8 PARANI 2003, 65. 51 j.; Pl. 75. 4

9 MOHAMED 2007, 136-137. 5

0 ibidem 2007, 155-157. 5

1 BOAS 1999, 139. 5

2 PARANI Pl. 70. 119