Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Mód László - Simon András: Interetnikus hatások Bácsfeketehegy (Feketics) szőlő- és borkultúrájában
MÓD LÁSZLÓ - SIMON ANDRÁS INTERETNIKUS HATÁSOK BÁCSFEKETEHEGY (FEKETICS) SZŐLŐ- ÉS BORKULTÚRÁJÁBAN A KUTATÁSRÓL Több mint egy évtizede végezünk néprajzi kutatásokat a magyar szőlő- és borkultúra témakörében a Kárpát-medence különböző borvidékein, szőlőtermő területein. A kezdetektől fogva tudatos célként fogalmaztuk meg a trianoni határokon túli, egykor a történelmi Magyarország határain belül virágzó szőlőterületek történeti és recens szempontú vizsgálatát. Kutatásunk egyik alapvető célja a hagyományos termesztési technikák és borkészítési eljárások összegyűjtése, ami semmiféleképpen sem tekinthető öncélúnak, mivel segítséget nyújthat a helyi borok és a termőterület imázsának megalkotása során. Más határon túli szőlőtermő régiók kutatása mellett 2001-től a szerémségi magyar szórványok egy részében (Maradék, Satrinca, Dobradó, Ürög, Karlóca) végeztünk terepmunkát1, majd 2004-től az OTKA által támogatott „A gazdálkodás változása a 20. században a Dél-Alfóldön” című projekt keretében1 2 kutattuk a bácskai és bánsági területek szőlő- és borkultúráját (Horgos, Királyhalom, Bácsfeketehegy, Versec, Fehértemplom, Deliblát). Bácsfeketehegyen 2007 őszén végeztünk néprajzi gyűjtést (ennek folytatását a jövőben tervezzük), melynek eredményeit, tapasztalatait jelen írásunkban foglaljuk össze. A TELEPÜLÉSRŐL Bácsfeketehegy (Feketics) a mai Szerbia területén, a Vajdaság észak-bácskai körzetében, Topolyától 20 km-re délre, a Bácsér (Krivaja) patak mellett, a Telecskai dombok végső nyúlványain, a Szabadkát Újvidékkel összekötő út felezőpontjánál fekszik; közigazgatásilag Kishegyes (Mali Idős) községhez tartozik. A település régmúltjáról a Borovszky-féle vármegyemonográfia ekképpen tudósít: „Régente Feketeegyház néven fordul elő. 1465-ben a Maróthiak birtokaként szerepel, valamint 1476-ban is. Később gazdát cserélt. Egy 1496. évi II. Ulászló-féle oklevél szerint Belmosevics Milos Mátyás királytól kapta Fejéregyházat, Feketeegyházat és Boziabokor pusztát. A törökkorban megváltozott névvel találjuk a defterekben a szabadkai nahijében Feketehegyet, 1580-ban és 1590-ben 28 adózó házzal. A falu eredeti nevét az új szláv népek a török korban Feketicsre változtatták, melyet a magyarok ismét Feketehegyre magyarosítottak vissza. 1652-ben Wesselényi Ferencz birtoka volt, 1655-ben Wesselényi Ádámé lett. Az 1768. évi Kovács-féle kamarai térképen Szekitytyel párhuzamosan van feltűntetve Feketity puszta, a Krivája nyugati partján egy régi templomhelylyel. Alatta van Velity puszta szintén egy régi templomhelylyel. 1780-ban Feketity és Velity puszták a verbászi uradalomban említtetnek.”3 1A részeredmények közlése: MÓD László - SIMON András 2005. 2 Az elnyert OTKA kutatási pályázat vezetője Juhász Antal, további résztvevői Fodor Ferenc és Klamár Zoltán voltak. 5 BOROVSZKY Samu (szerk.) é.n. [1909] 44. 7
