Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Mód László - Simon András: Interetnikus hatások Bácsfeketehegy (Feketics) szőlő- és borkultúrájában
Feketehegy újratelepítése II. József uralkodásának idején, 1785-ben zajlik, amikor is zömmel Kunhegyesről (212 család) és kisebb részben Tiszaburáról érkező református magyarok népesítik be a pusztát.4 A 19. század elejéig a település színmagyamak mondható, s a vallási különbség folytán az ugyancsak magyar lakosságú, de katolikus vallást gyakorló szomszédos településekkel, mint a legközelebb eső Kishegyes, szinte semmiféle kapcsolatot nem tartottak fenn, nem házasodtak egymással. A falu nemzetiségi összetételében az 1820-as évektől (szórványosan már 1805-től) következett be jelentősebb változás: nagyrészt a szomszédos Szeghegyről (Szikics, Szekity, Sekitsch) zömmel evangélikus, kisebb részt református németek települtek be, akik a század derekára a lakosság egynegyedét tették ki.5 Ugyancsak ekkorra tehető egy kisebb számú zsidó népesség megjelenése. A 19. század végére a többféle etnikum együttélése mellett vallási sokszínűséget is mutat a falu lakosságának megoszlása: „A községben öt felekezetnek van temploma és imaháza. Közülök a ref. magyar templom 1802-ben, a ref. német templom 1872-ben, az ág. ev. 1905-ben, a nazarénusok imaháza 1880-ban, a baptistáké 1899-ben épült. A lakosok polgári olvasókört, függetlenségi kört, népkört, társaskört, fóldmívelő-egyesületet és tűzoltó-egyletet tartanak fenn.” - olvashatjuk a vármegyemonográfiában.6 Az I. világháborút követő trianoni békediktátum értelmében a település - elszakítva Magyarországtól - a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kebelébe került. Az 1920-as évektől kezdetét vette a szerb lakosság tudatos betelepítése. A második világháborút követően a német ajkú lakosságot kitelepítették; a zsidóság ugyancsak eltűnt a faluból. Az üresen maradt házakat 1946-ban szerb és montenegrói családokkal népesítették be. A telepesek többségében szegény nincstelenek voltak. A kolonizáció befej eztéig mintegy 352 család (1751 fő) érkezett. A társadalmi, gazdasági és politikai változások terén a kollektivizáció és az államosítás itt is végbement. A népesség összetételének alakulásában újabb mérföldkövet jelentett az 1990-es évektől induló délszláv háború, melynek során újabb szerb és montenegrói családok költöztek be a faluba. Év Lélekszám Nemzetiség Összesen 1785 963 magyar 3851 1805 1500 magyar 6 német 1857 2719 magyar 996 német 136 izraelita 1900 3621 magyar 5658 1891 német 120 izraelita 13 szerb 13 egyéb 1910 3799 magyar 5844 2020 német 25 egyéb 4 A Jászkunságból a Bácskába irányuló betelepülésről ld. részletesebben: NAGY KÁLOZI Balázs 1943. - PÉNOVÁTZ Antal 1996. 5 A németség betelepüléséről: PRATSCHER, Viktor 1937. 6 BOROVSZKY Samu (szerk.) é.n. [1909] 44. 8
