Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Fehér Zoltán: A bátyaiak hajnal elé imádkozása és napbanézése
FEHÉR ZOLTÁN A BÁTYAIAK HAJNAL ELÉ IMÁDKOZÁSA ÉS NAPBANÉZÉSE A NAPKULTUSZ EMLÉKEI A DUNA-TISZA KÖZÉN Mindkét ájtatosság a népi vallásosság azon körébe tartozik, amelyet a néprajzi irodalom a nem hivatalos egyházi imádkozási alkalmak közé, a helyi közösség mágikus, illetve energetikus célú ájtatosságai közé sorol. A szokások az ősi égitestkultusz maradványai.1 A Duna-Tisza közén sok településen ismert és gyakorolt hagyomány. Schön Mária a hajósi svábok máig élő gazdag néphit anyagát tartalmazó (kétnyelvű) kötetének adatai szerint1 2 a hajósiak a Napot, mint természetfólötti nőnemű lényt ismerik. Tisztelete kitűnik abból a gyógyító eljárásból, amikor a betegséget úgy kell gyógyítani, hogy az útra térdeplő beteg a nap felé nézve áldást mond.3 A továbbiakban hasonló szokásokról fogok beszámolni. Saját gyűjtéseim ugyanis a kiskunsági Szánkról és Móricgátról4, a Kalocsai Sárköz határán található Kecelről,5 a Kalocsai Sárközben található magyar Fajszról6, a „rác” Dusnokról7 és Bátyáról8, valamint a bácskai bunyevác-sváb-magyar Csávolyról9 mind hasonló hagyományok szívós továbbéléséről adnak számot. Tanulmányomban nem térek ki őseink napkultuszára, a vele kapcsolatos tűztiszteletre, s azokra az összefüggésekre, kapcsolatokra, amelyek szólásokban, gyermekdalokban vagy a napsugároromdíszekben találhatók, illetve sejthetők. Nem szólok részletesen a napnak a hiedelemmondákban és a népmesékben betöltött szerepéről sem. Bátyai és Duna-Tisza közi adataimat magyarázataként távolabbi magyar tájak hasonló adataival állítom párhuzamba. HAJNAL ELÉ IMÁDKOZÁS A „hajnal elé imádkozás” népi elnevezésre én először néhai apósom szólásában lettem figyelmes. „Nem kell a hajnal elé imádkozni, mégis itt a baj” - szokta sóhajtani, ha a nemszeretem körülmények hálójába került. A szólás jelentését talán magyaráznom sem kell. A baj hívatlanul is jön. Számunkra a másik, ennél fontosabb következtetés, hogy a hajnal elé imádkozással valamit kérni szoktak. A hajnal elé imádkozás egyéni ájtatoskodás. Rendszerint asszonyok végzik. Sokféle hivatalosan használt imádságot mondnak ilyenkor. Jóformán bármelyik napon végezhető napkelte előtt, s mindig valamit kérnek benne az Istent megjelenítő Naptól. Vagy az egészségüket, vagy bűneik bocsánatát. Az újhold imádság elmondásának körülményeihez hasonló a hajnal elé imádkozásnak az a feltétele, hogy csillagos ég alatt kell gyakorolni. Okát így magyarázták: Reggeli csillag a mienké, esti csillag a zsidóké. Pénteken, kedden, szombaton sokszor imádkozunk az egészségér hajnalba, míg a csillagok fenn 1 Magyar Néprajzi Lexikon 3.: „Nap” címszó. Pócs Éva tagadja a napkultusz közelmúltbeli meglétét. 2 SCHÖN Mária 2005. 3 Uo. 52. 4 FEHÉR Zoltán 2003. 5 FEHÉR Zoltán 2004. 6 FEHÉR Zoltán 1967. 22-31. 7 FEHÉR Zoltán Dusnoki néphit. 8 FEHÉR Zoltán 1975. 5 FEHÉR Zoltán Csávoly néphite. 67
