Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Silling Léda: A bogyászi pravoszláv kolostor fémofferei
Ötvösök és ékszerészek készítették ezeket a tárgyakat, mindig előzetes megrendelés alapján. A készítők személyét ma már nem lehet megállapítani. Pontosan nem lehet tudni, hogy honnan származnak az offerek, mert nemcsak a település lakói látogatták a kolostort. A ma még meglévő 46 alakos offer közül csupán hét az, amelyen valamilyen nyoma maradt a készítőnek. Három ezek közül olvashatatlan. Négyen látható tisztán a készítő pecsétje. Ezek: PG (a kézen), SD (a fülön és a lábon), DL (az egyik szempáron). A DL pecsét mellett még két jelzést is találhatunk ugyanezen az offeren. Bal oldalon látható a DL jelzés, középen egy címer, jobb oldalon pedig egy háromszög, benne már elmosódott A jelzés. A címeren két oldalt egy-egy torony középen pedig egy kapu látható. A kapu fölött egy ágaskodó oroszlán képe rajzolódik ki. (Nagyon hasonlít Zombor szabad királyi város címeréhez.) Az offerek, összevetve a más búcsújáró helyeken találhatóakkal, fliligrán kidolgozásúak. A Hvar szigeti hasonló gyűjtemény darabjai között a kezeket ábrázolók rozsdásak lettek. Ez jele annak, hogy nem ezüstből készültek.8 A bogyáni offereket az ötvösök, ékszerészek ezüst lapokból, vagy ezüsttel bevont lapocskákból készítették. Gubitza Kálmán szerint ezüst pléből verték, trébelték őket.9 Peremüket szinte minden esetben hasonló módon, hullámszerűen dolgozták ki. Minden darab valamilyen módon domború. Egyeseken gravírozás, vésés nyomai is felfedezhetők. Az offerek formái között találunk egész alakos emberábrázolásokat és a felső testet ábrázolókat. Vannak emberi végtagokat: kezet, lábat, valamint fejet, és külön szemeket, fület, szívet formázók. Két offerről csak feltételezni lehet, hogy mit ábrázolhat. Az egyik vese formát mutat. A másik elipszis alakú, kissé kidomborodó, talán hasat, esetleg női méhet ábrázol. Az offerek a beteg testrészt, belső szervet ábrázolták, amelynek meggyógyulásáért történt az adományozás. Az egész alakos offereken a készíttettő személy stilizált mását örökítették meg. Jellemzőit próbálták az ezüstbe vésni. A vizsgált offerek között 15 egészalakos ábrázolást találunk. Ebből három fiúgyermeket, három férfit, nyolc nőt és egy lányt ábrázol. A nők ruházatáról, viseletéről lehet következtetni arra, hogy milyen származású lehetett az adományozó. A nők bekötött feje, hosszú szoknyája, a vállukon átvetett kendő XVIII. századi német származásra enged következtetni. A férfit ábrázoló offerek közül kettőn zsinórozott nadrág, combközépig érő szintén díszített kabát (felöltő) látható. A felsőtestet ábrázoló offerek között kettő nőt ábrázol, nagyon hasonlítanak az egészalakosakhoz, csakúgy mint az egyik férfi felsőtest. Van azonban két olyan ábrázolási mód, amelyeken a fejen turbánszerűen kendő van körbe tekerve. A hasonló hvári darabok Željko Dugac szerint szent Valentin ikonográfiái ábrázolására utalnak. Megóvja az embereket a fejfájástól és az ájulással járó szédüléstől.10 Ezek az offerek is a fejfájásból való sikeres gyógyulás emlékét jelenítik meg. Két különböző fejet is találhatunk az offerek között. Az egyik a többihez hasonló módon kidolgozott, mintha egy kisgyermeket ábrázoló egészről vágták volna le. A másik viszont alaposan, szinte már művészien kidolgozott. A szemöldök, a szempillák, a hajtincsek aprólékos gravírozás nyomait viselik magukon. Szintén alapos kidolgozottságú a kézfejet ábrázoló tárgy. A kolostort alapító Bogdan kereskedőnek a szeme gyógyult meg. Ez alapján a forrásról, mint ahogy másutt is ismert, az terjedhetett el, hogy gyógyítja a szemet. Az itt 8 DUGAC, Željko 2004. 132. 5 SILLING István 1995.47. '"DUGAC, Željko2004. 133. 50
