Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Kelemen Zsuzsa: "Tudunk egymásról, mint öröm és bánta." Cigány gyerekek az általános iskolában
ban azoknak a középosztálybeli magatartási formáknak, amelyeket az iskola elvárna tőlük, s gyakran érzékenyebben reagálnak az iskola felől érkező vélt vagy valós sérelmekre. Ezzel tisztában is vannak, sokszor a nem megfelelő ruházat, iskolai végzettség, a kommunikáció hiányosságát szégyellve kerülik el az intézményt. A feladat tehát az együttműködés erősítése, egy bizalmi légkör megteremtése. A Felsővárosi Iskola együttműködési megállapodást írt alá a Bajai Cigány Önkormányzattal, (egyébként konzorciumi partnerként a pályázat tagja), s együtt indult útnak egy megvalósítási terv. Az önkormányzat havonta tart fogadóórát, integrációs kerekasztalbeszélgetéseket rendeztünk közösen, ahol szakértők bevonásával tárták fel a problémákat a halmozottan hátrányos, különös tekintettel a roma családokra. A fogadóórákat is rugalmasan kezeli az iskola. Sok problémát jelent a pedagógusok, de tulajdonképpen a cigány szülők számára az idő problematikája. A havonta egyszer, pontban 5-kor kezdődő szülői értekezlet vagy fogadóóra sokszor az érdektelenségbe fulladt. A sikeres együttműködés érdekében nem csupán ezen alkalmakra szorítkozik az intézmény a találkozások reményében. Ha a problémákkal indítunk, gyakran a „már megint ő” köszöntéssel, gyakran süket fülekre találunk. Ha sorozatosan csak arról hall, hogy a gyermekével mennyire sok a gond, a harmadik találkozás után lehet, hogy év végéig vagy utána sem látjuk már. Tehát tartani kell a kapcsolatot, lehetőleg nem csak a problémák apropóján. A kapcsolattartás fontos eleme az árnyalt szöveges értékelés, amikor háromhavonta, hármasban értékelik a gyermek teljesítményét: szülő, gyermek, pedagógus. A diák átfogó értékelése mellett fontos, hogy a szülő is érezze: az iskola a gyermekéért van, ahol az ő szava is fontos, nem beszélve arról, hogy a szűk körű beszélgetések alatt jobban megnyílik, nem rettegve attól, hogy kinevetik. Multikulturális nevelés Cél ezzel nem más, mint a különböző kultúrák bemutatása és elfogadtatása. A Türr István Múzeum segítségével indultak el a múzeumpedagógiai órák, ahol a cigányság kultúrája mellett a sokszínű Bácskával is megismerkedhettek a gyermekek. A múzeum segített abban is, hogy negyedévente kiállításokat rendezzen a Felsővárosi Iskola. Sok témát érintettek ezek a kis ideiglenes kiállítások (szüret, húsvét, famegmunkálás..), többek között a cigány kultúrát is. Évente rendezi meg az intézmény a Cigány kultúra és hagyomány napját, ahol meghívott előadók népszerűsítik e kultúra sokszínűségét. (Ez évben Choli Daróczi József cigány népmeséket olvasott fel.) Kiemelt szerepet kap az iskolában a néptánc oktatása. Bácskai és cigány táncokat tanulhatnak elsőtől nyolcadik osztályig a gyermekek. Cél a tánckultúra bemutatása, elfogadtatása, az identitás erősítése. És természetesen a beszélgetés. Csak attól félünk, amit nem ismerünk. Ha suttogunk a cigányságról, „pszt, nem szabad ilyet mondani”, mi magunk építjük fel a rémeket, a későbbi előítélettel teli gondolkodásmódot. Pályaorientáció A pályázat elindulásakor konzorciumot kötött Felsőváros azzal a középiskolával, amely 8. osztály után a legtöbb tanuló befogadója. (Jelky András Szakképző Iskola) Az ott tanító pedagógusok bemutatják a szakmákat, megismertetik a középiskolát a tanulókkal, pályválasztási tanácsadást tartanak. A középiskola megkezdése előtt itt is a bizalmi kapcsolat kialakítása a cél. Minél inkább felkelteni az érdeklődést a továbbtanulás felé. 171
