Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Kelemen Zsuzsa: "Tudunk egymásról, mint öröm és bánta." Cigány gyerekek az általános iskolában
KELEMEN ZSUZSA „TUDUNK EGYMÁSRÓL, MINT ÖRÖM ÉS BÁNAT” CIGÁNY GYEREKEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Devlasa rakhar tűmén! (Istennel talállak benneteket!) „1670-ben is azt mondtam neked, fogadj el!” - kérte tőlem Choli Daróczi József, író, költő a Felsővárosi Iskolában a Cigány kultúra és hagyomány napján. „De mit fogsz nekem mondani 100 év múlva?” - kérdeztem én. „Azt fogom tőled kérni, fogadj el, engedj be a házadba, és mutass be a családodnak!” - mondta ő. Nehezen jön az ember szájára a tegezés, főleg, ha az illetőt először látja, tiszteli, és van közöttük majd 50 év korkülönbség. Beszélgetésünkkor többször monda, hogy ne magázzam. Később is szóvá tette. „Nálunk nem szokás a magázódás. Ha beszélgetünk, tegeződünk, egyenlőek vagyunk, sőt egymás szavába is vágunk, vagy egyszerre beszélünk.” Ha most felidézném, amit a társalgás kultúrájáról próbáltak szüleim belém verni, vagy a Protokoll c. könyvet felnyitnám, kiderülne, hogy minden „szabályt” felrúgtam, amikor tegeztem az ősz hajú írót. Kérdésként már csak az maradt bennem: Ki által alkotottak is a szabályok? No, meg az: Kikre erőltetjük is rá? Az iskola naponta küszködik ezekkel a kérdésekkel, a többséginek nevezett társadalom pedig a következményekkel. Mit is tehet az iskola? Erre a kérdésre próbál választ adni, pontosabban a megoldást kereső utakra rálelni a Fölvégi Iskola pedagógusaival, pályázataival. OKTATÁSI EGYENLŐTLENSÉGEK Az elmúlt évtizedek szociológiai vizsgálatai azt mutatják, hogy a családok társadalomban elfoglalt helye hatással van a gyermekek iskolai sikerességére, majd a munkaerőpiacon, illetve a társadalomban elfoglalt helyére. Bourdieu szerint az iskola fő funkciója a társadalmi struktúra s ezzel együtt az egyenlőtlenségek újratermelése lett. A tanulók sikeressége erősen függ attól, hogy milyen módon jut hozzá a tudáshoz. Jelentős szerepet játszik ebben a család, valamint kortárs csoportok, és nem elhanyagolható szerepe van a médiának is. A 2000-es PISA-vizsgálatokban részt vevő országokról kiderült, hogy Magyarországon hat legerősebben a család iskolai végzettsége, valamint a könyvekkel és egyéb kultúrát hordozó eszközökkel való ellátottsága a gyermek tanulási teljesítményére. Szociológiai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy minél nagyobb az iskolák közötti különbség és minél homogénebb az iskola tanulóközössége, annál jobban felerősödik a „kontextuális”. Tehát ahol a tanulók többsége iskolázottabb családból jön, a gyermekek jobban teljesítenek, míg ahol magas a hátrányos helyzetű tanulók száma, a jobb családból származók gyengébben teljesítenek. 167
