Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)
Perbeszédek Rózsa Sándor bűnperében az Aradi Királyi Törvényszék delegált tanácsa előtt Szegeden 1872. december 24-én
A 40-es évekből 7 rendbeli ilynemű bűntény tárgyaltatott le R. S. ellen, melyek közül 3 tolvajság, 4 eset t. i. a makói, vásárhelyi és algyői marhaelszakítása, rablásnak minősíttetett; ezenkívül ugyancsak a 40-es évekből Hajós község pénztárának betöréses meglopatása s a Moholy községi pénztár megrablása, tehát összesen 9 bűntény, ezek közt 4 tolvajság és 5 rablás merültek föl vádlott ellen. A 48-ik évi szabadságharcz után, R. S. egy ideig a pásztoréletre adta magát, de már az 1849-dik év közepe táján s végén ismét futó betyárrá vált s folytatva régi életmódját, rablásait az eddigieknél még szilajabbul űzte, a mihez hozzájárult azon körülmény is, hogy míg 48 előtt állandó betyártársa nem volt, hanem csak a pásztorok közül toborzottá esetről esetre czimboráit, az 50-es években két állandó társa akadt, Osznovics István keresztkomája, kit kora ifjúságától kezdve ismert, s ki az 50-es években a katonaság elöl szökött meg, és Ballangó Pataki Mihály máskép „Kis bácsi", kivel a szabadságharcz idejében barátkozott meg, mint szabad csapatának egyik tagjával. Ezeken kívül leghívebb czimborája volt Veszel- ka Imre, kit minden fontosabb rablásra elhívtak, továbbá Rádi János, kit 1862-ben meggyilkoltak, Hódik István, Tóth János, Fazekas Dávid, Rózsa Jakab, Rózsa József, s mások. Az ezekkel elkövetett bűntények sorozata már tetemes elalja- sodásra mutat. Az eddigi szilaj betyár, kinek kedve telt s tetszett magának abban, hogy a gulyát fényes nappal a pásztorok szeme- láttára megszakítsa, most már a házi tűzhelyt is felkereste, s az éj leple alatt, vagy a védtelenség állapotát felhasználva, fegyveres kézzel nem egyszer kínzások között vette el a békés polgárnak megtakarított vagyonát. A horgosi és újszászi plébános kirablása, a Tandari család, Tupcsek gazdatiszt, idősb Papdi József és Csányi István ellen elkövetett rablási merényletek s különösen a tiszai árvíz által elszigetelt és teljes védtelenségbe jutott Návay család kegyetlen megrablása oly bűntényeket képeznek, melyek a legnagyobb elvetemültséget tanúsítják, s a melyek mikor megtörténtek, az egész vidéket rettegéssel töltötték el; ezekhez járult Rádi János meggyilkolása, mint világos bizonyítéka annak, hogy R. S. az emberéletet másokban mily kevésbé vette, saját rabló czimboráját is talán azon egyszerű 132
