Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)

Perbeszédek Rózsa Sándor bűnperében az Aradi Királyi Törvényszék delegált tanácsa előtt Szegeden 1872. december 24-én

PERBESZÉDEK RÓZSA SÁNDOR BŰNPERÉBEN AZ ARADI KIRÁLYI TÖRVÉNYSZÉK DELEGÁLT TANÁCSA ELŐTT SZEGEDEN 1872. DECEMBER 24-ÉN

Edvi Illés Károly: Királyi ügyészi vádbeszéd (A Elon 1872. december 27. - Esti kiadás)

Midőn több napi tárgyalás és a bűntettek egész sorozatának legom- bolyítása után, most az utolsó bűnténynél a t. kir. törvényszék ítélését váró vádlottak ellen büntetés kiszabási indítvánnyal lépek föl, komor feladat megoldására, komoly kötelesség teljesítésére kell vállalkoznom.

Az emberi szenvedélyek elfajulásának legkülönbözőbb árnyalatai, három évtized sötét bűneinek legváltozatosabb fajai egybeolvadva alkotják azon képet, melyeket az itt jelenlevő vádlottak személyei és bűnei képviselnek; társadalmi bajok és egyéni rossz lelkűség képezik azon indokokat, melyek e képet létrehozták.

A botbüntetés virágzó korszakára emlékeztet Rózsa Sándor első föllépése, midőn a reá mért botütésektől való félelem miatt, az 1837-dik évben börtönéből megszökött; a 30-as és 40-es évek pát- riárchális időszakát, s velük a pásztor s betyárélet kalandos tényeit hozzák vissza a szökése után betyárrá vált R. S. és vele együtt Veszelka Imrének első szereplései; az ötvenes évek szomorú és ferde irányú rendszerét tárják fel, ugyanazoknak a mondott évtizedben elkövetett bűnözései, melyekből kiviláglik hogy a lakosság mennyire volt hajlandó őket, saját honfitársaik jólléte rovására is a népszerűtlen közbiztonsági közegek üldözésével szemben támogatni s bűnös üzelmeikben elősegélni; végre saját erkölcsi romlottságaikon kívül, a hatvanas évek hatósági közegeinek erélytelensé- ge s részben megvesztegethetése, ezen időszak silány rendőri szervezetének szomorú eredménye gyanánt állanak előttünk Csonka

129