Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)

Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból

A vizsgálat azonban az utóbbi irányban sikertelen maradt, mert a rablóvezér tényleg semmiféle összeesküvésben nem vett részt. A valódi hazafiak ekkor már sokkal inkább ismerték, sem­hogy őt bárminő tervükbe beavatták volna. A szabadságharcban való részvételéről sem tudtak egyebet kisütni, mint ami az 1848. évi magyar kormány hivatalos lapjának hadijelentéseiből különben is köztudomású volt. Főleg azt kutatták tehát, hogy miként és minő hatalom által jutott Rózsa Sándor 1848- ban a kegyelemhez s hogy ezt megtudhassák, a különböző hatósá­gok fejeit jelentéstételre hívták föl. Farkas János, Szeged városi tanácsos, egy ilyen fölhívás foly­tán egyebek közt a következőket jelentette: „Kossuth Lajos 1848. évi október első napjaiban népizgatás végett ezen a vidéken kör­utat tevén, midőn Szegedről Pestre visszatért, Bánhidy Imre pusztapéteri birtokán is megjelent, hol Rózsa Sándor föntebb neve­zett Kossuth Lajosnak bemutattatott, következéskép a megkegyel- mezésnek ezen időszakban kelletett lenni. Továbbá hallomás sze­rint a megkegyelmezés legelőször is Szegváron, azután H.-M.- Vásárhelyen hirdettetett ki, hol még verseket is nyomattak és osz­togattak; s így végre Szeged városában." A megkegyelmezés szegedi kihirdetéséről pedig ezeket jelen­tette a derék tanácsos: „Egy bizonyos nap délelőtti óráiban a vá­rosházán nagy néptolongás támadt, melyről én, - akkor főkapitány lévén - azt a jelentést vettem, hogy Rózsa Sándor kegyelmet kapott s maga is fönn van az alkamarási hivatalban, hol Rengey Ferdi- nánd, azon időben országgyűlési követ és quázi-kormánybiztos, hirdeti ki a megkegyelmezést. Később Rózsa Sándor hivatalos szo­bámban megjelenvén, az amnesztiát magában foglaló levelét be­mutatta. Ha emlékezetem nem csal, úgy rémlik előttem, hogy a megkegyelmezés az országgyűléstől eredt és Kossuth Lajos aláírá­sával volt kiállítva. Ezen szegedi kihirdetés után Rózsa Sándor ál- domásozó ebédjét hozzá hasonlókkal Páva nevű vendéglőben köl­tötte el." Az a körülmény, hogy Rózsa Sándor, ugyancsak Farkas taná­csos úr jelentése szerint, a „forradalmi kormány"-tól nyerte és fo­gadta el a megkegyelmezését, hogy ennek feltétele az volt, misze­rint: „magához hasonlókból a haza védelmére rablócsapatot állít­112

Next

/
Thumbnails
Contents