Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

tü rendeltetését [...] nem ismerjük. "

791 Ugyancsak nem részletezik a koponya környékén talált tűk használatának pontos módját az általam ismert szerbiai publikációk, bár olykor utalnak arra, hogy azok kendő felerősítését szolgálták.

792 TEMETŐ 1 TŰ % 2 TŰ % TÖBB TŰ % ÖSSZESEN Bácsalmás 62 3 H 100% Katymár 82 18 100% Bükkszállás 83 17 100% Madaras 66 33 100% Dombóvár 56 9 35 100 % Győr 60 40 100 % Csávoly 100 100% Szentendre 100 100% A tük számának százalékos megoszlása a tüleletes sírokban Bár a 14. század óta használt gombos- és fátyoltű „tette lehetővé, hogy Európa déli sávjában a különféle alakú és különféleképpen hajtogatott könnyű kendők, fátylak nagyobb szerepet kapjanak az asszonyok fef vis eletében, mint a főkötő",

19 a rác-vlah bronztüs viselet rekonstrukciójához egyelőre kevés adatunk van. Kiindulópontként mindenképpen indokolt figyelembe venni a tűk számát és helyét. Ha a sírokban két tűt találtak, az általában a koponya két oldaláról került elő (9. táblázat), ha egyet, akkor kb. egyenlő arányban vagy a jobb vagy a bal oldalról, ritkábban a koponyatetőről vagy a koponya alól (8. táblázat),

79 ha pedig többet, azok a koponya környékén feküdtek, olykor sugarasan körülvéve azt (10. táblázat). Nyilvánvaló azonban, hogy sem egy, sem két tűvel nem lehet sem a hajat, sem egy bonyolultabb, nehezebb fejdíszt rögzíteni. Két tűvel legfeljebb a fejre borított, esetleg az arc előtt vagy az áll alatt vezetett fátyolszerű anyagot tűzhették a fejet fedő viselethez (12. ábra).

795 Lehetséges, hogy nem fátylat, hanem „hosszúkendőket" rögzítettek nem hátrakötve, hanem úgy, hogy „az áll alatt átvezetve, a fül mellett tűkkel megtűzték" 196 vagy a kendőt kétoldalt a hajhoz rögzítették.

797 Ha pedig csak egy tűt használtak, kétféle viseletre gondolhatunk. A koponyatetőn talált tű egy, az alsó fejfedőre rögzített fátyolféleséget sejtet. A jobb vagy bal oldalon lévők olyan fejdíszre utalhatnak, melynek készítése során a vékony szövésű textilt úgy tekerték a fej köré, hogy másik végét az egyik oldalon hosszabbra hagyták, s ezt a nyak alatt, esetleg az arc előtt átvezetve a fej másik oldalán egy bronztűvel rögzítették (11. ábra). Az arc elfedése ugyan teljesen általános volt a törökök által megszállt vidékeken, elsősorban a városokban;

798 a fizikai, pl. mezőgazdasági munkát végző muszlim falusi asszonyok azonban fejdíszként való alkalmazásnál „a fej fehér fátyolkendővel van takarva, mely két oldalt 3-3 bogláros tűvel van a hajhoz szúrva. " U.ott, SZENDREI János 1901 102. alapján; Szintén 17. századi szász az a fejviselet, melynél a kendövei bekötött fejre „finom fehér fátyol van vetve rá, mely 3 bogláros tűvel van a kontyhoz tűzve. " U.ott, SZENDRE1 János 1901 104. alapján. 791 GAÁL Attila 1982 168. és 27. j. 792 Cvetovac 14. sír: korongos fejű tü a jobb halántéknál, kendő felerősítésére használták. SIMIC, Zoran 1992 27. és 4. kép; 109. sír: két filigrándíszes rezgőtü a koponyánál, kendő felerősítésére szolgált. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 74-75. és talán az 5. kép tüi közül kettő. 793 FLÓRIÁN Mária 1997 695. 794 Elvétve előfordul, hogy az egytüs viselethez tartozó tük a homlok tájáról, a koponyatetőről vagy éppen a koponya alól kerültek elő, esetleg a medence környékéről. A koponya alatt talált egy-egy bácsalmási és bükkszállási tü esetében figyelemreméltó, hogy mindkettő vasból készült. 793 Béres Mária az óföldeáki templom körüli temetőben talált, általában díszes fejű tük egy részét az arcot takaró fátyolt és a nyak és fej köré tekert textilt rögzítő tűknek tartja: „A 320. sírban a két halánték táján tűzték meg az arc előtt viselt finom szövésű fátylat. A 354. elhunyt koponyateteje mentén helyezkedett el a három tü, míg a 329. sírban a mellkason feküdt. Ez utóbbi alighanem csak rögzítette a nyak és a fej köré tekert finom textíliát. Az egyszerűbb, kisebb fátyoltűk is általános leletei korszakunknak, az általuk rögzített fátyolviselet azonban mindenképpen keleties jellegű eleme temetőnknek. " BÉRES Mária 2003 190. és 3. kép 8-9. 796 FLÓRIÁN Mária 1997 706. 797 Sajnálatos módon csak romániai néprajzi adatot találtam a két tüs viselethez. A Prahova és Teleorman környéki tüs viseletet ábrázoló egyik fotón sima nagygömbös, a másikon díszes (ún. tekerődző- vagy rezgő-) tű van. BÁNÁTEANU, Tancred 1980 39. és 40. kép.; A két díszes tűs viselet ismert volt Mehedinti környékén is. U.ott 59. kép; Branban a fátylat két-két díszes tűvel tűzték a hajhoz. (A képen ugyan csak a bal oldal látszik, de feltehető, hogy a másik oldalon is két hasonló tü rögzítette a fátylat.) U.ott 59. kép 79X A hódoltsági Budán élő török asszonyok „a szemek kivételével egész arezukaí befödik, mi által bűnbánóknak látszanak." BROWN, Eduard 1669-1670 330.; Arcukat a főkötőjükre „abroncsolt fehér jasmak fedi el [...]. Jasmak, fátyol, mely a nők