Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

munkavégzés közben nem fátyolozták el arcukat. Bármennyire is takarta az arcot vagy hátul a fejet az a viselet, amelyhez egy vagy két tüt használtak, bizonnyal nem a mindennapok öltözéke, hanem az ünnepi ruházat része lehetett, melybe a halott asszonyokat is öltöztették. Az arc előtt vagy az áll alatt átvezetett fátyolnak a magyar népesség körében is kedvelt használata törökös-balkáni hatásra vezethető vissza.

800 Elterjedésében talán a hódoltság déli részén élő rácvlah lakosság is szerepet játszott. A tüs viselet hosszú ideig tartó divatját az is jelzi, hogy a 17-18. századi balkáni kereskedők boltjaiban is lehetett kapni fátylak feltűzésére alkalmas „báb tűt"

Hi)l A tűs viselet ilyenfajta rekonstrukciója egyértelműen női viseletet jelez. Ugyanakkor az antropológiailag vizsgált DOMBÓVÁRI temetőben három férfisírban is találtak tüt, kettőben egy-egy kisgömböset, egyben pedig a fejrész körül 23 kis- és gyöngygömböset.

802 Mivel a többi temetőre vonatkozóan pontos antropológiai adatokkal többnyire nem rendelkezünk, a kérdéssel nem áll módomban érdemben foglalkozni. Hasonlóképpen felvetődik a gyermeksírokban talált tük rendeltetése is. Erre az egyéb temetőkbeli egy-egy példa mellett - ismét csak a DOMBÓVÁRI temető szolgáltat több adatot, ahol pl. az egytüs sírok több mint harmadába gyermekeket, ráadásul egy kivétellel fiúgyermekeket temettek. Gaál Attila a gyermeksírokban levő díszes fejékeket a felnőttek tárgyainak megelőlegezéseként értékelte,

803 a velük eltemetett egy-egy tűt azonban véleményem szerint inkább egyszerűen a felnőtt nők fátyoltűjét másodlagos felhasználva a fejet vagy testet takaró valamiféle textília, de nem feltétlenül fátyol összetűzésére használhatták. IV.1.3. DÍSZES FEJVISELET A fejdíszek szinte minden nép vagy népcsoport viseletéhez hozzátartoznak, de csupán a régészeti leletek alapján nagyon nehéz meghatározni, hogy a koponya környékén talált, a fej vagy fejfedő díszítéséhez használt leletek pontosan milyen egykori viseleti tárgy maradványai. A régészeti szakirodalomban általánosan használt „párta" megjelölés bizonnyal nagymértékű leegyszerűsítése az egykori színes valóságnak.

804 Főként kis falvak temetőiből ismert példányoknál azt is figyelembe kell venni, arcát és nyakát elfedi. Egyiptomban most is abroncs alakú eszközzel erősítik ezt a fejkötőhöz. A törököknél ez ma divatját múlta. A sztambuli nők jasmakja ma igen könnyű fátyol. " EVLIA Cselebi 1660-1664 286. és 4. jegyzet; A 19. században az albán nők közül „többen [...] arczukat is eltakarják nagy gonddal. " STRAUSZ Adolf 1888 93.; „Sajátságos azonban, hogy akármelyik nemzetiséghez vagy valláshoz tartozzék is a durazzói nő, az utczán egész törökösen viselkednek. Arczukat bekötik [...]. E tekintetben csupán a czigány asszonyok képeznek kivételt. " U.ott 159.; Az albán keresztény nök fejét „átlátszó félselyem fátyol fedi". U.ott 96.; A Boszniában élő spanyol zsidó nők „a fezük fölé fátyolt húzva arcuk nagy részét szabadon hagyják A félig lefátyolozott [...] spanyol nőkben eleinte török asszonyokat véltem az utcán látni, de csakhamar észrevettem köztük s a sűrűn lefátyolozott török nők közti különbséget. " VARADY Géza 1914 21-22.; A szarajevói bazárban „alig akad asszony, leány, és aki van is, annak is nagyobb része sűrű kendőt visel az arca előtt. " U.ott 213. 799 Temetéskor viszont „a nők arcai a koporsóban elfátyolozvák". SZEMERE Bertalan 1999 109.; Arra, hogy ez az egyébként általános lepelbe csavarással hogyan függ össze, nem szól a tudósítás. 800 „Nálunk, talán török-balkáni hatással nyomatékosítva, a fátyolként is megújult középkori leplek játszottak továbbra is fontos szerepet az özvegyek kötelező rejtőzködésében és az újasszonyok elrejtésében, megkülönböztetésében. " FLÓRIÁN Mária 1997 695.; A hódoltság idején a nagykőrösi nők körében kedvelt volt a fejet takaró „patyolat"-nak „a füleik körül gombos gyönggyel fűzött ezüst" tűkkel való felerősítése. BALLÁ Gergely 1856 16.; A leírás a pontos viseletet nem jelzi, így bizonytalan, hogy a tekerődző viselethez hasonló több-, vagy a rác-vlah viseletet idéző kéttűs fejdíszről van-e szó.; A nagykőrösi viselettel („a fejen patyolat kendőt hordtak, amelyet gombos-gyöngyös tűkkel tűzdeltek meg a fülek körül") kapcsolatban Ballát idéző Bobrovszy Ida is megjegyzi, hogy „a gombos-gyöngyös tűkről nem tudunk közelebbit", de birtoklásuk „tezaurálás tárgyát" képezhette. B. BOBROVSZY Ida 1980 24., 27-28.; A 18-19. századi sárközi fiatalasszony „sálalakú fátyolkendővel bugyolálja be a fejet, sokszor a szájat is, és látására könnyen balkáni hatásra gondolunk. " FEL Edit 1943 69.; Szentesen a 18. század végén „a fátyol fejér vagy fekete volt, a főkötőre czifra gombos tűkkel a fejéhez aggatva [...] még a Törököktől maradt módik vótak ezek. "; FILEP Antal 1971 125.; FLÓRIÁN Mária 1997 707.; A szentendrei szerb nők is még hosszú ideig használtak fátyoltűket. Szentendre évszázadai. Kiállítás. A Ferenczi Múzeum honlapja. 801 BUR Mária 1985 257., 262; FLÓRIÁN Mária 1997 707. 802 Dombóvár 36., 39. és 103. sírok. Az elsőnél az ásató szerint „a jobb combcsonton lévő tű valószínűleg a temetéskor szolgált valamilyen textília ideiglenes összetűzésére." GAÁL Attila 1982 137., 143., 168.; Utóbbinál megjegyzi, hogy „az embertani vizsgálatok a 103. sír 48-54. éves halottját férfinak határozták meg. Messzemenően ellentmond ennek a kifejezetten női viseletre utaló mellékletanyag. A régészeti feldolgozás során ezért a női sírok közé soroltuk. " GAÁL Attila 1982 169. 28.j. 803 A készséggel való eltemetés kapcsán Gaál Attila megjegyzi, hogy a gyermeksírokban levő fejdíszek „afelnőttek értéktárgyainak mintegy 'megelőlegzéseként' a gyermekhalott mellé való elhelyezésként" foghatók fel. GAÁL Attila 1982 175. 804 Pártának nevezi pl. az egyszerű homlokpántot BÁRDOS Edith 1987 17-19.; A pártákat legutóbb Mérai Dóra elemezte jelenleg közöletlen szakdolgozatában, a Nagykároly-bobáldi (RO) templom körüli temető feldolgozása során. MÉRAI Dóra 2005. A kézirat átengedését köszönöm.