Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

sóra csupán addig van szükség, amíg elviszik benne a holttestet a sírig. " A 19. század közepén Sztambul környékén a „gazdagok koporsóban temettetnek el, a nők is csaknem mindig, a szegények abban csak kivitetnek. Minden mosénak van több ily közkoporsója. Négy végére négy rúd van alkalmazva, melyen a terhet jó barátok felváltva viszik, és nagy készséggel, miután a próféta azt monda: 'ki egy holtat 40 lépésnyire visz a sírhoz, egy? halálos bűnét teszi jóvá vele. '[...] fölveszik a koporsót és viszik, mindig fejjel tartva a sír felé. Bármi dús a holtnak családja, koporsója igen egyszerű, néhány összeszegezett deszkábul áll, a különbség a drágább vagy? olcsóbb, több vagy kevesb persa sálbul áll, mellyel az beboríttatik. "

641 Az is szokás volt, hogy „a sírkertbe kiérvén a halotti nép, ha koporsó nélkül történik a temetés, abból a testet kiveszik [...]. De a födelet a kopor sorul is leveszik a sírban. "

64

" Napjainkban Magyarországon is általános a muszlimok koporsó nélkül történő temetése: „ Un. vendégkoporsót is szoktak használni, ami tulajdonképpen egy láda, amelynek nincs alja, és miután a halottat leeresztették a sírba, a ládát felhúzzák. "

64 Hogy a koporsót „leteszik-e a földbe vagy sem, a talaj szerkezetétől függ. Ahol laza a talaj, ott igen, ahol köves, kötött, ott nem, hiszen a kiásott sír maga is olyan, mint ez földbe mélyített kőláda. "^„Azonban ahol laza szerkezetű a talaj, vagy magasan áll a talajvíz, ott a koporsós temetkezés vált szokássá olyannyira, hogy kőből, vasból való koporsót is használnak. A vallás toleráns e tekintetben, a szokás változása ill. különbözősége tehát az ökológiai tényezőknek tudható be. "

64 ' Az iszlám területeken használt koporsóra kevés adatot találtam. Anatóliában fenyőből, ritkábban tölgyből vagy hársból, 2-2,5 m hosszúra, 50-75 cm szélesre, 40-50 cm mélységűre készítik, és az adott település szokásainak megfelelően festetlenül hagyják, esetleg zöldre festik.

646 III.7.4. A HALOTTAK SÍRBA TÉTELE IH.7.4.1. A sírfenék kibélelése A rác-vlah temetők feltárása során néhány esetben sikerült megfigyelni, hogy a halottat nem a puszta földre fektették, hanem a sírfenékre előbb valamiféle szerves anyagot terítettek. Arra is több példa akadt, hogy a halott feje alá valamilyen pámaféleséget, süveget, fadarabot vagy agyagtéglát tettek. Az iszlám temetkezéseknél a padkásán vagy padmalyosan kiképzett sírok fenekének kibélelése vidékenként változó szokás. Általában „a testet a puszta földre fektették. "

647 Jemen egyes vidékein is „a halottat csupasz földbe eresztik le. "

648 A 19. század közepi Törökországban „ vagy szalmaszövetre vagy egyenesen a puha ßldre fektetik. "

649 Az anatóliai Beltir törzs tagjai viszont halottaikat „lepelbe csavarják, és mintegy ágyat vetve nekik, velük temetik párnájukat, takarójukat is. "

650 Más területeken a puszta földre fektetett halottnak „ egy agyagtéglát tettek a feje alá. "

6 1 A mai magyarországi moszlimok is a halott „feje alá párnaszerűen követ vagy földet tesznek"

652 Egy törökországi türkmén faluban „szőnyegbe csavarják a holttestet, [...] mielőtt leteszik. "

653 Egy afgán származású, moszlim vallású férfi „holtteste alá bundát tettünk s egy másik bundával takartuk be. Soha egyszerűbb temetés. "

654 Ehhez e gészen hasonlóan járnak el a mai Anatóliában is, ahol „ha van, a lepelbe tekert holttest alá kilim szőnyeget, fölé imaszőnyeget (seccade) terítenek, így teszik a koporsóba. "

655 Feltehetően az ősibb, a koporsó nélküli temetkezésekkel együtt járó sírfenék-kibélelés hagyományát őrzi ez a szokás. BARTHA Júlia 1996 33. 641 SZEMERE Bertalan é.n. 108-109. 642 SZEMERE Bertalan é.n. 109. 643 KISS Enikő 2004 25. 644 BARTHA Júlia 1998 71. 645 BARTHA Júlia 1996 33-35.; U.ő 2006 87. 646 BARTHA Júlia 2006 85. 647 MAZAHÉRI, Aly 1989 70. 648 FAYEIN, Claudie 1960 186. 649 SZEMERE Bertalan é.n. 109. 650 BARTHA Júlia 1998 71. 651 MAZAHÉRI, Aly 1989 70. 652 KISS Enikő 2004 30. 653 BARTHA Júlia 2006 84. 654 HEDIN, Sven é.n. I.k. 199. 655 BARTHA Júlia 2006 84.; A zárt ládára koporsótakarót, esetleg szőnyeget vagy más textilt terítenek, pl. Ankara és Konya környéki falvakban viseleti darabot (kabát, sapka, felöltő, törülköző, asszonyoknál kendő, fátyol vagy vörös textil). U.ott 85-86.