Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

III.7.3.2. Karhelyzetek A hódoltság kori rác-vlah temetők egyik jellegzetessége a karhelyzetek változatossága, mely két alapcsoportra osztható annak alapján, hogy az alkarcsontok a deréktájnál vagy a felső vázcsontokon voltak-e. A karok ilyenféle elhelyezését a lepelbe burkolással hoztam összefüggésbe. A moszlim halottaknak temetésük előkészületekor „legelsőként turbánnal csavarják be a fejét, lábait szorosan egymás mellé húzzák, kezeit a törzse mellé vagy keresztben a mellére teszik. "

626 Test mellé helyezett karokról a 19. század közepe tájáról, Konstantinápoly környékéről is vannak adataink: „Ekkor a legközelebb rokon a halottnak szemeit befogja, kezeit oldalai mellé helyezi, álla és szemei körül kendőt köt, s ez eképp a térítőre tétetik. "

627 A jemeni moszlimoknál a mellen összekulcsolt kéz is előfordul: „odalépett halott fiához, összekulcsolta annak kezét a mellkasán. "

628

A mai magyarországi muszlim temetési szokások között a karok helyzetére nem találtam adatokat.

629 III.7.3.3. Lepelbe tekerés A hódoltság kori rác-vlah temetők feltárásakor gyakran figyeltek meg az ásatok olyan jelenségeket (szerves maradványokat vagy csonthelyzeteket), melyek a halottak valamiféle textíliába burkolására utaltak. A hagyományos iszlám szokás szerint „a halál után megmossák a tetemet, fehér leplet húznak rá, és gyorsan elhantolják'V

630 „Mikor a lemosás befejeződik, őt [...] saját szemfedőjébe helyezik, és lábait összekötik"';

631 „A muzulmán számára nincs más intelem, mint az, hogy bármilyen útra induljon is, a halotti lepléről gondoskodjon. Vámbéry világít rá a dolog lényegére: 'a turbán, amint tudjuk, azon halotti lepedőt jelenti, melyet minden jámbor muzulmánnak folytonos mementó mori gyanánt kell fején hordania. "

632 A lepelbe tekerés a hagyományok pontos betartásával történt.

633 „ Nyers vászon ágyékkötőt csavartak köré, és két egyazon szövésből származó lepelbe burkolták. Rácsavarhattak több leplet is, és ezek lehettek hímzettek, de soha nem készülhettek selyemből, legalábbis, ha az elhunyt férfi volt. "

634 A női halottakra „még több ruhadarabot húztak. Mielőtt beburkolták volna a két lepelbe, alsó testére ágyékkötőt, felső testére egy darab szövetet csavartak, fejét fátyollal takarták le. "

635 Más iszlám vidékeken is az elhunyt „ nők arcai a koporsóban elfátyolozvák. "

636 II 1.7.3.4. Koporsóládás temetkezések A csak ácsolt vagy szeggel is zárt fakoporsó használata igen ritka a hódoltság kori rác-vlah temetőkben. A két nagy ismert sírszámú temető közül pl. Dombóváron egyáltalán nem, Bácsalmáson is csak a sírok alig több mint tizedében fordult elő. A hagyományos iszlám temetkezés koporsó nélküli. Szarajevó környékén napjainkig élnek a régi szokások: „nálunk nincsen halott-kultusz. Vásznakba tekerve, koporsó nélkül temetünk."

631 A koporsó nélküli temetkezés még azokon a területeken is általánosnak nevezhető, ahol a holttestet koporsóban viszik ki a temetőbe. Egy 18. század eleji törökországi adat szerint a koporsót,, négy férfi - a barátai vagy a szomszédai - fölveszi a vállára és megindul a menet a temetőbe [...] Ezután kiemelik a koporsóból, lebocsátják a sírgödörbe. "

638 Buchara környékén a 19. század végén a halottat „magas rudakon a vállukon vitték. f...j A koporsó fele van meg csak. Ebből is kiborítják, és koporsó nélkül teszik el a föld alatt csak 1 m-nyire. "

639 Anatólia egyes vidékein ugyanez a szokás ma is él: „A kopor626 BARTHA Júlia 1996 23. 627 SZEMERE Bertalan é.n. 108. 628 SÉLLEI Lajos 2003 114. 629 KISS Enikő 2004 630 FAYEIN, Claudie 1960 186. 631 ABD AR-RAHIM 2003 56. 632 BARTHA Júlia 1998 71. 633 A törökországi szokásokról részletesen: BARTHA Júlia 2006 83-84. 634 MAZAHÉRI, Aly 1989 69-70. 635 MAZAHÉRI, Aly 1989 70. 636 SZEMERE Bertalan 1999 109. 637 BIHAJLI-MERIN, Oto és Lise 1974 154-155. 638 DE SAUSSURE, Césare 1730-1739 267. 639 SZÁDECZKY—KARDOSS Lajos 1895 144.