Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

Ii temető egy „szikkadt hegynyúlványon feküdt. [...] Öntözött földet természetesen nem lehet elvenni az élőktől, ezért a temetők terméketlen helyek. "

5 Jemenben „gyakran dombon temetik el halottaikat" vagy „a sírt a város kapui előtt ássák. "

57() Egy 17. század végi útleírás szerint Szerbiában „a törökök rendesen az országutak mellé temetik halottaikat. "

571 A 18. század elején Törökországban „nem engedik, hogy akárkit eltemessenek bent a városban. [...] A temetők tehát mindig a városon kívül vannak."

512 A kazakoknál és a kirgizeknél „a temetőket a lakott területektől jól elkülönítve" találjuk, Torgop aul temetkezési helye ugyan „alig volt 200 méternél nagyobb távolságra a településtől", de pl. a 12 házból álló Kaszkelen falu „temetője a településtől kb. 2 km távolságra van, egy vélhetően mesterségesen emelt dombon. "

573 A mai törökországi temetőket általánosságban is jellemzi, hogy a településtől jókora távolságra vannak, „ami azt igazolja, hogy a hagyomány jól elkülöníti az élő és halott közösség helyét ", és rendszerint magaslaton helyezkednek el. ITI.7.1.2. Szakrális építmények hiánya Egyetlen hódoltság kori rác-vlah temetőben sem került elő templomra utaló nyom. Ahol ilyet mégis jeleztek a dokumentációk (Monostorszeg, Madaras), bebizonyosodott, hogy ezek évszázadokkal korábbi, Árpád-kori templomok maradványai voltak, és semmilyen kapcsolatba nem hozhatók a rácvlah népességgel. Az iszlám világ városi és falusi temetői alapvetően különböznek egymástól. Előbbiek központjában ott állnak a halottbúcsúztatás szertartásának helyet adó szakrális építmények, dzsámik, és olyan kiszolgáló helyiségek is, melyekben a holttest temetésre való előkészítése történik. Ezzel szemben a falusi temetőkben nincs szakrális építmény, a temetési előkészületekre a háznál, a szertartásra pedig a falu dzsámijában kerül sor.

575 Egyes törökországi területeken a búcsúztató szertartást a falu temetőjében álló kőasztalon végzik.

576 III.7.1.3. Egyrétegű temetők Még a nagy sírszámú rác-vlah temetőkben is alig fordul elő, hogy egy sírt (hacsak nem szándékos utántemetésként) egy korábbiba ásnának. Iszlám temetőrégészet hiányában csak közvetett adataim vannak arról, hogy a muszlim köznépi temetőkben sincs rátemetés. Ezek ugyanis - ahogy fentebb jeleztem - a településen kívül vannak, azaz térben lényegében korlátlanul terjeszkedhetnek, és nincs bennük szakrális építmény, melynek közvetlen környezete előkelő helynek számíthatna.

577 Ezen kívül az egyes temetőkre jellemző körülkerített sírok is éppen a rátemetkezések elkerülésével függenek össze.

578 Olykor azonban bizonyára előfordult, hogy véletlenül már nem látszó vagy akár több évszázados sírt bolygattak egy új ásásakor. Erre utalhat a mai török Subasi (Çankin) falu lakóinak a szokása, akik „pénzt is dobnak a sírba, s ha korábban már mást is temettek arra a sírhelyre, többet tesznek, hogy osztozkodni tudjanak a másvilágon. Érdekes módon ez a szokás - egészen hasonló magyarázattal - a délszlávok körében is ismert.

580 nicht oder nur schwer nutzbarem Ödland gelegen sind. " WIRTH, Eugen 2000 423.; Bartha Júlia a temető kijelölésénél a földrajzi viszonyok elsődleges szerepére utal. BARTHA Júlia 2006 140-141. 569 KLASS, Rosanna 1969 213-214. 570 FAYEIN, Claudie 1960 49., 186. 571 BROWN, Eduard 1699-1670 383. 572 DE SAUSSURE, Césare 1730-1739 264-265. 573 BARTHA Júlia 1998 56-57. 574 BARTHA Júlia 2006 140. 575 BARTHA Júlia 2006 141.; Iszlám köznépi temetőben levő szakrális építmény nyomát egyetlen más forrásom sem jelzi. 576 Ilyen kőasztal van a kaukázusi eredetű tahtadzsik Izmir és Canakkale közti, Pa§ayigit nevű településének temetőjében. BARTHA Júlia 1998 72. 577 A mai városi temetőkben állnak ugyan dzsámik, melyek környékére rangosabb, tehetősebb családok temetkeznek, ám ezek a temetők kis, általában száz alatti sírszámúak, s ha a lakóházak már körülérik a temetőket, újakat nyitnak. BARTHA Júlia 2006 141. 578 BARTHA Júlia 1998 59. 579 BARTHA Júlia 1996 36. 580 „A népi hiedelem szerint, amennyiben a sírban már valaki el van temetve, aki nem tartozik a rokonság közé, a megboldogult ezzel a pénzzel a sírhely megvásárlását bizonyította. " SAROSACZ György 2003 89.; A katolikus sokacok „a behanto-