Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

tekét csak igen ritkán, többnyire babonás okból tettek. Meghatározó a zárt koporsóláda nélküli padka-, ritkábban padmalykoporsós temetkezés. A jellemzően Ny-K-i és ENy-DK-i irányba ásott, változatos alakú sírokba egy halottat fektettek. A sírokat többnyire nem temették be, hanem az üreges sírgödröket a felszínen takarták fával, textillel és földdel. A hantokat fa sírjelekkel is jelölhették, egyes temetőkben a temetőárok nyoma is megfigyelhető. Mindezen jellegzetességek lényegesen eltérnek a késő középkori magyar temetők sajátosságaitól. Ezért analógiákat kutatva olyan vidékek temetkezési szokásait kerestem, ahol a temetkezés jellemzően nem koporsós, a sírforma padkás vagy oldalfülkés, és a lakosság (egy része) is valamilyen módon kapcsolatban lehetett a 16. század közepe táján Magyarországra költöző balkáni népességgel. Nem véletlen, hogy a párhuzamok az iszlám vallási területekre mutattak.

563 Igaz, eddig nem találtam írásos adatokat arra, hogy a 16. század közepén Észak-Bácskába települt rác-vlah lakosság ténylegesen felvette volna az iszlám vallást. Az iszlamizációra ugyanis a névadás lehetne a kétséget kizáró bizonyíték, ám az egyedül megmaradt, az adózók neveit is tartalmazó 1570. és 1578. évi defterek nem jeleznek moszlim hitre tért lakosokat az érintett észak-bácskai településeken.

564 A Balkán-félszigetről ide költöző rác-vlah lakosság elődei azonban akkor már több generáció óta török uralom alatt éltek, ahol átvehették a hódítók egyes szokáselemeit. Temetkezési szokásaik ugyanis túlságosan sok hasonlóságot mutatnak az iszlám vallási területek hagyományaival ahhoz, hogy azok hatását tagadhatnánk. III.7. AZONOSSÁGOK ÉS HASONLÓSÁGOK A RÁC-VLAH ÉS AZ ISZLÁM KÖZNÉPI TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK KÖZÖTT

565 Mivel iszlám temetőrégészet nincs, az iszlám vallási területeken elterjedt temetkezési szokásokra vonatkozó forrásaim 16-20. századi útleírások, szemtanúk beszámolói és recens néprajzi gyűjtések voltak,

566 melyek jórészt csak Törökországra és Ázsia néhány vidékére vonatkoznak. Számuk nem túl jelentős, annyit azonban feltétlenül jeleznek, hogy az egyes területeken elterjedt szokásokban az iszlám temetkezések általános szabályainak betartása mellett fontos szerepet játszottak az iszlám vallású, de eltérő történelmi és kulturális múltú kisebb nagyobb közösségek saját hagyományai is.

567 III.7.1. A TEMETŐK JELLEGE 111.7.1.1. A temetők helye A 16. században betelepülő rác-vlah népesség elnéptelenedett magyar falvakba (vagy azok közvetlen környékére) költözött, de nem a település templom körüli temetőjébe temetkeztek, hanem egy, a lakott helytől távolabb fekvő, a környezetéből jól kiemelkedő dombon ásták meg a sírokat. Az iszlám világ kiterjedt temetői is túlnyomórészt a településeken kívül, többnyire dombon, és mezőgazdaságilag nem vagy csak nagyon rosszul hasznosítható területen találhatók.

568 Az egyik kabu? A moszlim temetkezésekről és ezeknek a rác-vlah temetőkben megfigyelhető elemeiről Id. WICKER Erika 2002a; Abból, hogy a rác-vlah temetkezési szokások nagy része moszlim elemeket mutat, még nem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy ez a népesség felvette volna az iszlám vallást. Legalábbis a bácsalmási, katymári és mélykúti rác-vlah lakosok nevéből ez nem következik, hiszen sem muszlim nevüek, sem új áttértek, azaz „bin Abdullahok" nincsenek köztük, ahogy az a zsoldlisták szerint az áttért várkatonáknál szokásos volt. Ez esetleg a renegátok 16. század végére megváltozott névadásával (HEGYI Klára 1995 12.), függhet össze. Másfelől az 1560-as évek táján beköltöző balkáni népesség akkor már legalább három generáció óta török uralom alatt élt, s ez a hosszú idő szokáselemek átvételét lehetővé tette. >M Hegyi Klára a zsoldlisták névanyagában olyan névcsoportot talált, ahol a keresztnév mögött „bin Abdullah" áll, azaz „a renegátok áttérésük után muszlim nevet kaptak, amelyhez képtelenségnek számított az apa keresztény nevét hozzákapcsolni. [...] az összes renegát összes apja Abdullah lett. " HEGYI Klára 1995 12.; A rác-vlah nevekhez: WICKER Erika 2004 9-10. és 1-5. táblázat 565 A fejezet WICKER Erika 2007a rövidített változata 566 Ez összecseng az iszlám temetkezésekkel foglalkozó etnográfus anyaggyűjtési módszereivel: „A köznépi temetkezés szokásaira, sírjelölésének módjára történeti forrásokból, útleírásokból, összehasonlító néprajzi adatokból és a recens hagyományokból következtethetünk. " BARTHA Júlia 2006 102. 567 Hasonló megállapításokra jutott a jelenkori néprajzi kutatás is. Összefoglalóan: BARTHA Júlia 2006 71-137. 568 ,, In der traditionellen abendländischen Stadt konzentrieren sich die Begräbnisstätten intra mur os um die Pfarrkirche herum, während die ausgedehnten Gräberfelder der islamischen Welt ganz überwiegend extra muros auf landwirtschaftlich