Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

mindaddig ott marad, amíg a mindent felemésztő idő anyagát teljesen el nem vássa. " Talán szintén a zászlós sírjelölés emlékét őrzi a Dráva-menti horvátok és szerbek azon szokása, hogy a sírkeresztre szalagokat, kendőt kötnek.

555 A jelenleg rendelkezésre álló kevés adatból tehát nem dönthető el, hogy a hódoltság kori rácvlah sírokat milyen módon jelölték. Kővel a kőszegény Észak-Bácskában biztosan nem, a fa pedig gyorsan korhad, könnyen törik, bár nem sokkal hosszabb életűek a kő sírjelek sem: „A kövek lassan besüllyednek a földbe. Néhány év múlva már semmi sem jelzi a sírokat. f...j Lehet, hogy így a legjobb. Mindenki visszatér a földbe. "

556 I1I.6. TEMETŐÁRKOK Arra, hogy a temetőket védték-e árokkal vagy kerítéssel, csak szórványos adataink vannak. A FONYÓDI temető középső sávját pl. szabályos négyzet alakba ásott árkok kerítették, elválasztva az itteni sírokat a dél-délkeleti ill. észak-északkeleti részen levő, ugyancsak teljesen vagy részben kerített temetkezésektől. ' A CSIKERIAI - ma még feltáratlan - „temető területén jól láthatóan árok húzódik ",

558 de egyelőre kérdéses, valóban temetőárok volt-e. A BÁCSALMÁSI temetőről tudjuk, hogy - legalábbis a 18. század közepe táján - „nem volt kerítése, ezért: a jószág bejárt legelészni. "

559 A feltárt temetőrész északkeleti oldalán nyomokban jelentkező árokszakasz azonban feltehetően a temető használatának valamelyik szakaszából való, és nem az itteni szarmata telep része,

560 de pontos rendeltetését csak a terület teljes feltárása után határozhatjuk meg. Annyi azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy az árkon túli területen koncentrálódnak a biztosan padmalyos sírok. Török defterekből tudjuk, hogy Halmos/Halymas középkori magyar, immár rácok és vlahok lakta falu környékén is feltűnt az 1570-es évek táján az a vándorló - és részben letelepedő - csoport, melyet a defterek hajmáne névvel jelölnek és adóztatnak. „A hajmáne törökül hajmánegán, a szó jelentése 'sátorlakók, vándorok ' - olyan nem letelepült népességet takar, amely azért annyira jelen volt, hogy valamennyire meg lehessen adóztatni: szállásokon, aklok mellett élt a legelőkön. Az ő nagyon szerény adóikkal a korai összeírásokban mindenütt találkozunk, ahova balkániak érkeztek. Itt is arról lehet szó, hogy az elpusztult Almás környékét ilyen hajmánék szállták meg, 1570-re megülték a falut, de az adójukat - összeg nélkül, mert már kevés vándor maradt, vagy mert az összeg alku tárgya volt - még bevették az összeírásba. 1578-ra eltűnnek: a falu népessége megszaporodott, nyilván minden jövevény letelepedett. "

561 Elképzelhető, hogy még a feltételezett letelepedést megelőző, hosszabb-rövidebb ittlétük alatt meghalt családtagjaikat a rác temető dombjára, de a falubeliek által használt területtől árokkal elkülönített részére temették. Ez esetben a padmalyos sírforma e vándorló nép egyik sajátos temetkezésének tekinthető.

562 A 16-17. századi balkáni eredetű népesség temetkezési szokásait összegezve megállapítható, hogy a településtől távolabbi magaslaton kialakított, egyrétegű, templom nélküli temetőben jellemzően lepelbe csavarva, gyakran gombos vagy kapcsos záródású ruhában, olykor egyszerű vagy díszesebb fejviselettel, némi ékszerrel és jellegzetes karhelyzettel temették az elhunytakat, akik mellé mellékle554 PAPP, Ladislaus Basilius 1817 (2006) 158. 555 SAROSÁCZ György 2003 90.; A Pécs környéki bosnyákok és sokacok ill. a Dráva menti sokacok az új menyecske vagy az újszülött sírjára „a halott összes fejdíszét kirakták. " U.ott 89. 556 BIHAJLI-MER1N, Oto és Lise 1974 154-155. 557 Gallina Zsolt ásatási dokumentációja 2003. Közöletlen. 558 Rosta Szabolcs terepbejárása, 2006. KJM RA 2007.1965 559 UDVARDY József 2003 96. 560 Az árok átvágta a 367. szarmata sírt. A rác-vlah sírok általában kikerülik, az éppen a vonalába eső 370. sír környékén az árokszakaszt már nem tudtuk követni. A 329. és 333. sírokat azonban részben az árok vonalába ásták. 561 Az 1570-es összeírásban (Tapu 554, 175. lap) a halymasiak által fizetendő terménytized-jegyzék utolsó sorában szerepel „a nevezett tímár-birtokon élő vándornépesség földesúri adójából befolyó bevétel" kategória is, de a fizetendő összeget nem írták be. Hegyi Klára szíves írásos közlése. 562 A dombóvári temető biztosan padmalyos sírjai eltérő számban ugyan, de mind a négy periódusban jelen vannak, szoros vagy laza csoport csak az II. és III. periódusba tartozó temetőrészeken alkotnak. GAÁL Attila 1982 224. (térkép); Mindebből azonban nem vonható le mérvadó következtetés, az egyes periódusokhoz tartozó feltárt temetőrészek nagysága ugyanis erősen eltérő.