Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

vlah temetőkben megfigyelhető igen változatos karhelyzetek felkeltették az ásatok figyelmét. Gaál Attila a DOMBÓVÁRI temető feldolgozásakor megjegyezte, hogy a temető jelenkori bolygatása miatt az alkarok olykor hiányoztak ugyan, „a kartartások terén így is rendkívülien nagy változatosságot tapasztalhattunk. Mindkét alkar nyújtottságától kezdve, mindkét alkar saját felkarjára való visszahajlításáig minden helyzet előfordult, ideértve a két alkarra vonatkoztatható összes variációs lehetőséget is. "

459 Táblázatában összesen 29 fajta karhelyzetet dokumentált, csoportosítva ezeket férfi-, női és a gyermeksírokon belül fiú- és leánygyermekek temetkezései szerint. Az alapos vizsgálatok ellenére meg kellett állapítania, hogy „rendszert, vagy különösen jellemző kartartási helyzetet temetőnkben nem tudtunk kimutatni. ' 60 Mithay Sándor ugyancsak kiemelt figyelmet szentelt a GYŐRI temetőben megfigyelt változatos karhelyzeteknek: „nem kerülte el figyelmünket a halottak karjainak fektetése. [...J 1. a karok párhuzamosan feküsznek a testtel, 2. a kezek a medencén összekulcsolva 3. az alkarok derékszögben behajlítva, egymással párhuzamosan fekszenek vagy 4. az alkarok visszahajtva a nyak táján lehettek összekulcsolva, végül 5. csak az egyik kézfej volt a nyak táján. " Táblázata alapján a sírok 63%-a a 3. csoportba tartozott.

461 A MADARASI temetőben feltárt 21 sír 90%-ában is a deréktájon voltak az alkarok, többnyire keresztben, ritkábban az öl irányába helyezve, vállhoz való visszahajUtasukat csak a sírok hetedében figyelték meg.

462 A karhelyzet szempontjából vizsgálható CSÁVOLYI sírokra ugyancsak a karok deréktáji elhelyezése jellemző.

463 Hasonló képet mutat a BÁTMONOSTORI temető is: az egyik vagy mindkét alkar vállhoz való visszahajlítása csak egy-egy sírnál fordult elő.

464 Zalotay Elemérnek az első hitelesen feltárt KATYMARI sírnál feltűnt „a lelőhelynek egyéb érdekes sajátsága", a karcsontok helyzete: „egészen újkori temetkezésnek tartottam a kezeknek a medencébe való hajlítása, s a csontoknak barnapiros színeződése és igen jó megtartása miatt. "

465 Sajnos, a sírrajzok szinte teljes hiánya a pontos karhelyzetek rekonstruálását nem teszi lehetővé. A legtöbbször igen szűkszavú sírleírásokból annyi bizonyosnak látszik, hogy test mellett nyújtott karú temetkezés nem fordult elő; az elhunytak karjai általában az öl táján keresztezték egymást, esetleg a derékon keresztben vagy egymással párhuzamosan feküdtek, s igen sokszor fordult elő, hogy a karokat könyökben meghajlították, az alkart a felkarral párhuzamosan a felsőtestre, a kezeket a váll környékére helyezték.

466 Néhány más rác-vlah temetővel kapcsolatban még kevesebb információnk van. A BÜKKSZÁLLÁSI publikáció sírleírásainál csak egy „Ö" jelzi, hogy „a kezek az ölben összetéve" voltak,

467 de pontos helyzetüket nem ismerjük, a MÉLYKÚTI temető nagyarányú bolygatása miatt a megfigyelések pedig csak 1-2 sértetlen sírra koncentrálódhattak.

468 A BÁCSALMÁSI temető 1993-ban feltárt 93 sírjának feldolgozásakor még hét különféle karhelyzetet és azokon belül néhány variációt különítettem el,

469 majd - akkoriban egyöntetűen koporsós részére is oda keli figyelni. [...] A 10-11. századi ún. orans kartartások keleti keresztény hátterének alátámasztására azonban e hódoltság kori temetők egyáltalán nem alkalmasak. " TAKÁCS Miklós 2005 87-88.; Templom körüli magyar temetőkből egyelőre viszonylag kevés jól dokumentált és publikált adatunk van. Legutóbb Béres Mária vizsgálta részletesen az általa feltárt óföldeáki erődített templom körüli temetőben megfigyelt - és a rác-vlah sírokéhoz igen hasonló - karhelyzeteket. Az öt típuson belül több variációt is elkülönített. BÉRES Mária 2003 188., 197.; U.ő 2005 300. 459 GAÁL Attila 1982 165. 460 „Párhuzamként értékelhető temető hiányában az összehasonlítás lehetőségével sem élhettünk. Mégis, mivel adataink a későbbiekben esetleg hasznosak lehetnek, a sírokra lebontott kartartási táblázatot az alábbiakban közöljük. " GAÁL Attila 1982 166-167. 461 MITHAY Sándor 1985 194-195. 462 Utóbbi három madarasi sír közül kettő padkásán kiképzett volt (103. és 105. sírok). Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1975. TIM RA, leltározatlan. 46j A Csávolyon feltárt 11-ből vizsgálható hét sír közül ötben a derék- ill. medencetájon voltak az alkarok, egynél az egyik kar a test mellett feküdt, egy másiknál csak az egyik alkart hajlították a nyakrészhez (5. sír). Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1987. TIM RA, leltározatlan 464 Bátmonostor 10. és 12. sírok. Bár mindkettőnél „gyékénybe'

1 tekerés nyomait dokumentálták az ásatok, hasonló maradványokat más karhelyzetü temetkezéseknél is megfigyeltek. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1980. TIM RA 82-2001 465 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 47. 466 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 47-49. 467 KOREK József 1994 185. 33. jegyzet 468 A többi temetőben a feltárt sírok számához viszonyítva viszonylag ritka, test melletti karhelyzet Mélykúton három sírnál (11., 18. és 21. sírok) is előfordult, az egyik kéz vállhoz való visszahajlítását egy esetben figyeltük meg (12. sír). Wicker Erika ásatási dokumentációja 1991. KJM RA 98.860 469 1 . Kar- vagy kézcsontok egymást keresztezik a deréktájon (15 sír); 2. Egyik kar csontja nyújtott, másik kézfejcsontja a medencelapáton (3 sír); 3. Egyik kar csontja nyújtott, a másik könyökben megtörve, alkarcsont vízszintes (5 sír); 4. Karcsontok könyökben megtörve, alkarcsontok párhuzamosak, a medencén keresztben vagy egyik kézfejcsont az ellentétes vállcsontnál, másik a medencelapát ellentétes oldalán (18 sír); 5. Karcsontok könyökben megtörve, kézfejcsontok az ellentétes váll-