Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN

Kevéssé valószínű, hogy a 17. század második feléből származó összeírásokban a 16. század közepe táján betelepült rácok-vlahok utódai szerepeltek volna. Ezek az adatok valószínűleg már Észak-Bácska katolikus vallású új lakosaira vonatkoznak.

316 E katolikus délszlávok elsősorban Boszniából és Dalmáciából betelepült sokacok és bunyevácok voltak.

317 Migrációjuk már a 16. században megindult, „elsöprő méretűvé" a tizenöt éves háborút követően vált.

318 Feltehetően ők voltak azok, akiknek egyes csoportjai idővel az immár ismét részlegesen vagy teljesen lakatlanná vált rác falvakba vagy azok egy részébe költöztek.

319 1633-ban „a rendkívül termékeny síkságként" jellemzett Bácskában még 400 szerb településről tudtak (nem tudni, mennyi volt ezek között ÉszakBácskában), a mintegy 4000 katolikus ekkor kb. 30 faluban élt, de a növekvő lélekszámok (30 év múlva már 13 000 katolikust tartanak számon) folyamatos bevándorlásokra utalnak.

320 1649-ben Ibrasimovich Máriusz belgrádi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyvében helységenként sorolta fel a hívők számát. Járt az egykori rác-vlah Jankovácon, Mélykúton, Garán

321 és egyéb falvakban, ahol akkor már katolikusok (is?) laktak, akárcsak 1660-1680 között Madarason, Kelebián, Szentivánon és Bikityen is.

322 Bár e „szántó s vető és marha őrző pásztor "-ok is rácoknak nevezték magukat,

323 nem leszármazottai Észak-Bácska évtizedekkel korábbi délszláv-vlah lakosságának,

324 és az 1693-as évektől a hivatalos iratok is „határozottan különbséget tesznek katolikus rácok, azaz bunyevácok és görögkeleti rácok, tehát szerbek között. "

325 316 „A 16-17. század során Magyarországra betelepülő délszlávok között két népelem volt a legszámosabb. A katolikus bosnyákok, akik a 17. század közepétől a török uralom végéig egyre nagyobb tömegekben érkeztek [...]. A délszláv telepesek másik nagy csoportját a pravoszláv szerbek alkották, akiknek nagyobb tömegeik a bosnyákokhoz hasonlóan Magyarország déli sávjában állapodtak meg. Bács-Bodrognak és a Temes vidékén már a 16. században megjelentek a túlnyomóan vagy tisztán szerb lakosságú falvak, s számuk a továbbiakban is nőtt. [...] A betelepülők a magyarországi török hódoltsági terület leginkább elnéptelenedett déli sávját szállták meg. " HEGYI Klára 1976 183-184. 31 MOLNÁR Antal 2000 119.; ,,A 16. századi forrásanyag a katolikus délszlávokat csak igen kivételes esetekben nevezi bunyevácnak vagy sokáénak, és egyáltalán nem biztos, hogy pontosan ugyanazt értették alattuk, mint a 20. századi etnográfusok. Az egykorú források a bosnyák, dalmata vagy illír névvel megjelölt népesség esetében azt tartották fontosnak hangsúlyozni, hogy katolikusokról van szó. (Az ortodoxok esetében ezek a megnevezések ekkor még sohasem fordultak elő.)" U.ott 120.; KUNTIC, M. Alba 1969 a bunyevácokat vlah származásúnak tartja. 318 MOLNÁR Antal 2000 121.; A 17. század közepén sokat telepedtek le pl. Zomborban. MUHI János 1944 72.; KŐHEGYI Mihály 1991 69. 319 Ezt alátámaszthatja az is, hogy az „1542-1543. évi urbáriumban" (ami több mint 100 évvel később keletkezett) a települések neve továbbra is délszláv. 320 MOLNÁR Antal 2000 135. 1-2. táblázat; U.ott 156. 121 Jankovácon ekkor 50 házban 1013 katolikus lakott, a garai katolikusok számát nem ismerjük, de 58 házuk volt, s a megbérmáltak számából következtetve Mélykút lakossága is viszonylag nagy volt, bár csak fele a jankovácinak. MOLNÁR Antal 2000 135. 1-2. táblázat.; Összehasonlítva a legutolsó defteradatokkal, Mélykút és Jankovác lakossága számottevően nem nőtt, Garán viszont megduplázódott a házak száma. 322 VASS Előd 1989 185. 323 BÁRTH János 1989a 445.; A rác elnevezés állandóan felbukkan a 18. század első felének határpereiben is: U.ő 1989a-c; U.ő 1997; U.ő 2000; „Baja környékéről az 1660-1680 közötti időszakban a csávolyi, garai, madarasi, roglaticai, kelebiai, szentiváni és bikityi 'katolikus rác jobbágyok' aláírású leveleikben alkudnak meg a füleki magyar végvári őrséggel adófizetésükről. " VASS Előd 1989 185. 324 A bácskai bunyevácok elődeinek őshazáját Nyugat-Boszniában vagy Nyugat-Hercegovinában feltételezik, a sokacok feltehetően Közép-Boszniából számláznak. MOLNÁR Antal 2000 120-121. 325 KISS Z. Géza 1989 28.