Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK
TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK „ Most a tevelétrát a nyitott sír fölé tették s a nyílást nemeztakaróval befödték, melynek széleit földdarabokkal megnehezítették; erre a szőnyegre ráhantolták a sírdombot, mely ezt a terhet természetesen nem fogja soká elbírni. " 326 Bár a hódoltság kori balkáni lakossághoz köthető temetők száma ma már meghaladja a húszat, a temetkezési szokások átfogó vizsgálatába csak néhányuk vonható be. Egyfelől igen régi feltárásokból ismerjük az ide tartozó temetők egy részét, amikor a sírokban talált tárgyak vitathatatlan előnyt élveztek az olykor csak a földelszíneződésekből kiolvasható - és egyes talaj fajtákban csak nagy körültekintéssel megfigyelhető - jelenségekkel szemben. Másfelől e lelőhelyek egy részét képviselő alig néhány sír alapján nehéz lenne a temetők egészére következtetni. A temetkezési szokások egyes szokatlan elemeit azonban olykor jelzik az ásatási dokumentációk és rövid jelentések. 327 III.l. A TEMETŐK JELLEGE III. 1.1. A HELY KIVÁLASZTÁSA A 16. század közepe táján Észak-Bácskába költöző balkáni eredetű lakosság egyetlen településének helyét sem ismerjük. Bizonyosra vehető azonban, hogy elnéptelenedett késő középkori falvak közelében kell keresnünk a rác településeket, hiszen az írott források szerint azok magyar nevei tovább élnek. Nem zárható ki az sem, hogy magukba a falvakba települtek, erre azonban - tekintve, hogy egyetlen érintett késő középkori település feltárása sem történt meg, - egyelőre nincsenek régészeti bizonyítékok. Az viszont határozottan állítható, hogy nem folytatják e települések templom körüli temetőit, hanem a falvaktól néhány 100 méteres vagy 1-2 km-es távolságban keresnek megfelelő temetkezési helyet. A BÁCSALMÁSI temető az új balkáni lakók által Halymasnak nevezett Halmos középkori magyar falutól 1,5-2 km-re van. 328 A KATYMARI sírok ugyanilyen távolságra kerültek elő a Kachmar (Kathmar, Kathymar) településsel azonosítható gradinai lelőhelytől. 329 MADARAS 16. század eleji mezővárosi rangjára a Paplaposon feltárt igen nagy templom is utal. 330 Nem messze innen, a Bajmoki útnál volt az az Árpád-kori település, melynek templomdombját a hódoltság kori balkáni lakosság is temetőnek használta. 131 A BÁTMONOSTORI rác-vlah temető közelében, „a községtől Dre, Pusztafalu nevű határrészben állott a XII. század végén épült apátság egy gazdasági telepe, templommal. [...] az Ágostonrendi szerzetesek az 1500-as évek közepéig lakták. " 332 A Határ úti lelőhelyen 326 HÉDIN, Svené.n. II. k. 212. 327 A temetkezési szokások egyes elemeinek rövid összegzéséhez ld. még: WICKER Erika 2003c.; A hódoltság kori rác-vlah és az iszlám temetkezési szokások közötti azonosságok és hasonlóságok részletes tárgyalása: WICKER Erika 2007a 328 „Két halom van egymástól 50-70 m-re. A két halom közül a Ny-in, tehát a Kígyóshoz közelebb esőn gyér középkori cserépanyag, a másikon emberi csontok, tégla- és kőtörmelék. Itt állott a templom. [...] A temető kétrétegű. " Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1964. TIM RA 21-2001; RégFüz. Ser.I. No.18. 1965 56.; A temető használata „legalább a XIV. századig tartott, de valószínűleg a török időkig. A település a Kígyós-patak keleti felén mintegy 800 méter hosszan tartott". Kőhegyi Mihály levele, 1989. In: HORVÁTH Zoltán - SÖVÉNY Mihály - SZÉNÁSINÉ HARTON Edit 1999 26-27.; A középkori település nevét a környék Halmos elnevezése ma is őrzi. 329 A lelőhely feltáratlan. KŐHEGYI Mihály 1995 209.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 66-67. j3 ° „Szokatlan az alapozás mérete, valamint az eddig feltárt alaprajz. Igen komoly középkori templom állhatott itt. " Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960-1961. TIM RA 214-2001, 221-2001; RégFüz. Ser.I. No.14. 1961 85.; RégFüz. Ser.I. No. 15. 1962 88. 331 Kőhegyi Mihály nem zárja ki, hogy a lelőhely az Árpád-kori Zekeres faluval azonos. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960, 1975. TIM RA 213-2001 és leltározatlan; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 83; RégFüz. Ser.I. No.29. 1976 66. 332 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1966. TIM RA, leltározatlan; RégFüz. Ser.I. No.20. 1967 71-72.; Az 1977-től tíz éven át tartó feltárások során a monostortemplom és a falu gótikus templomának feltárása mellett Árpád- és középkori településrészek és összesen 2443 sír vált ismertté, melyekből párták pártaövek, párizsikapcsok, gombok kerültek elő. Biczó Piroska ásatási dokumentációja, 1977-1986. TIM RA 304-309-2001; RégFüz. Ser.I. No.31. 1978 93-94.; RégFüz. Ser.I.
