Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN

Mélykúton élt Vrano Merkovics.

271 (Születési helyükről sajnos nem szólnak az iratok, pedig fontos adata lehetne Észak-Bácska korabeli településhálózatának és a lakosság migrációjának.) E nevek többnyire a legkevésbé sem hasonlítanak a 16. század utolsó harmadának defteréiből ismert nevekre, azaz viselőik nem az I. Szulejmán által betelepített balkániak utódai, hanem az új, bár ugyancsak délszláv eredetű népesség első képviselői közé tartoznak. A végleg vagy csak időszakosan elnéptelenedett falvak száma az új betelepülések ellenére is magas lehetett, de több településen e viharos időkben is tovább folyt az élet. A század első harmadának végén például érdemes volt a magyar végvári vitézeknek Szentivánra és Mátéházra, később Tutfarra (Tótház) és Rimre támadni, és a lakosság állatait (Rimből 60 állatot) elhajtani.

272 A végváriaknak nem szegte kedvét, hogy az érintett települések közelében ekkor már újabb török vár, Jankofdsa palanka is állott. II.2.7. PÁRKÁNYOK ÉS PALÁNKÁK

273 II.2.7.1. A bajai párkány Talán már másfél évtizeddel a mohácsi csata után, 1542-ben kikötött a Dunán Budára élelmiszert szállító török hajókonvoj Baján, ahol ekkoriban a bajai párkány elődjének tekinthető erődített raktárát emeltek."

74 A mai Szentháromság (korábban Béke) téren ill. annak közelében álló plébániatemplom és sókamara kőépületének megerődítésével, és a mai tér földsánccal és gerendafallal való megerősítésével jött létre az akkor párkánynak nevezett belső vár.

275 Ez a - Verancsics Antal által castellumként említett - építmény röviddel ezután kétszer is leégett, amikor az egriek 1553-ban és három évvel később is felgyújtották a várost. A Dunát, a mellette vezető utat és a települést védő palánkvár - melyben elsősorban vizek, vízpartok és utak védelmét biztosító martalócok laktak,

276 - végleges formáját az újjáépítés után kapta meg. A hozzá észak és dél felől csatlakozó polgárváros lakosságát részben a párkányban szolgáló zsoldosok és családjaik alkották, a város és a vár vezetői többnyire délszláv muszlimok voltak.

277 A bajai párkány 1556-1630 közötti katonaságát Hegyi Klára kutatásai alapján részletesen ismerjük. 1556-1557-ben 52 martalócot tüntetett fel a zsoldlista. 1560-1561-ben 21 müszahfiz (gyalogos) szolgált Ali kapitány és Juszuf kethüdá (helyettes) alatt, negyedük balkáni eredetű. Őket és a zombori várkatonákat ezidőtájt a Szelak Niko vezette katonaparasztok segítették, akik azonban nem voltak egyik várban sem fizetett alkalmazottak. Az 1565-ös elszámolásban 41 martalóc szerepel, és 1568-1569-ben is csak ugyanennyit tartalmazott a névsor Hüszejn aga parancsnoksága alatt, közülük mindössze ketten voltak muszlimok. A martalócokat egy időre kivonták a párkányból, helyükön 1570ben 40 müsztahfiz, közülük 12 balkáni eredetű katona szolgált Daud kapitány és helyettese, Juszuf Abdullah alatt. A hat topcsi (tüzér) vezetője Musztafa Abdullah volt. 1578-ra Haszan Mehmed vette át a 45 katona parancsnokolását, helyettese Juszuf Abdullah maradt.

278 A következő három évtized forrásai hiányzanak. 1602-ben naszádos hajdúk támadták meg, és égették fel a párkányt és a várost, az újjáépítésre rövidesen sor került.

279 A katonaságra vonatkozó legközelebbi adataink az 1605-1606. évi pénztári naplóból számláznak, ekkor 32 müsztahfiznak, 8 topcsinak, 23 fárisznak (lovas, számuk az időszak végére egy fővel csökkent), 37 azabnak (vizi szállítmányok védelmét is ellátó gyalogos) és 20 martalócnak fizettek zsoldot. 1612-1615 között 120 volt a katonaság és a dzsámiszemélyzet együttes száma, róluk 1613-ból részletes adatok is fennmaradtak. Eszerint a tisztán muszlim vallású 27 müsztahfiz ismeretlen nevű kapitányának helyettese Ibrahim volt, és muszlim hitű volt a Muszlim parancsnok és helyettese vezette hat topcsi. A 29 fárisz között, akiket Abdulhabib aga irányított, három volt keresztény rác. Durmus kapudán, Hizir aga és helyettese, Szinán vezette a 42 azabot, köztük 271 BÁRTH János 1989c 95-98. 272 Hasszán budai pasa Eszterházy Miklós nádorhoz 1630 júliusában írt leveléből. VASS Előd 1989 187. 273 Az észak-bácskai török erődítményekhez ld. még: WICKER Erika 2006c 274 ,, 1542 óta török erősség és jelenlegi tudomásunk szerint a török építhette. " CSORBA Csaba 1974 188. 275 VASS Előd 1989 164. és 40. j. (a korábbi irodalommal) 276 HEGYI Klára 2007 II. 946. 277 VASS Előd 1989 167. és 1. táblázat 278 HEGYI Klára 2007 II. 946-949. 279 „Közvetlenül a párkány nyugati fala alá evezve megrohanták/diait, és - tüzes szurokkoszorúkat dobálva a párkányba és a polgári városba, - felégették azt. " VASS Előd 1989 182.