Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN

II.2.6. ÉSZAK-BÁCSKAI RÁC FALVAK A 17. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN A századfordulót követő néhány évtized fehér folt ma még Észak-Bácska történetében. Csak annyi tudható, hogy Halmás mellett még biztosan laktak valamennyien Borsoton, Katymáron, Legyenben, Garán, Körtvélyesen, Mélykúton és Jankova/Jankovácon. Vámtelek, Gyurgyin, Sár, Kunbaja, Biked/Bigitt/Bigittya, Borod/Baroth, Ivánka, Máda és Sebesity azonban ekkor már - bár egy részük csak átmenetileg - puszták voltak.

261 A többi településről nincsenek adataim; még a népes nagyvárosra, Bajára vonatkozó írott források is hiányzanak az 1608 és 1622 közötti évekből

262 (7. táblázat). A Pálffy-féle szerződéseknek azon kitétele tehát, mely szerint a rácok falujukba való visszaköltözés esetén „őfelségének minden törvény szerint való adóra és szolgálatra" kötelezték el magukat, nem, vagy csak kis részben teljesülhetett.

263 Csak sejthető, hogy a falujukat elhagyó rácok nagy része soha többé nem tért vissza (s e szempontból lényegtelen, hogy - eredeti szándékuk ellenére végül valóban Esztergom környékén telepedtek-e le), vagy ha visszajött is, tartósan nem maradt: 1622re „a Bácskából puszta lett. "

2M A szegedi szandzsák csak töredékesen megmaradt, feltehetően 1620 körüli összeírása is a lakott települések és az adófizetők számának csökkenését jelzi. Ezidőtájt történhettek újabb betelepítések Bajára és környékére. A tény, hogy ezen időszak igen gyér írott emlékei között kiemelkedő forrásértékűek a katolikus egyház összeírásai,

265 jelezheti, hogy - a szórványosan még esetleg jelenlevő vlah-délszláv leszármazott rácok mellett - az új betelepülők immár zömmel katolikus bosnyákok és sokacok voltak. A 16. század közepén a magyarországi hódoltság déli részébe vándorolt, túlnyomórészt vlahdélszláv csoportok mellett előbb kisebb számban, majd tömegesebben jelentek meg katolikus bosnyákok, horvátok és cigányok is. Bár a tizenöt éves háborút követően az elnéptelenedett vidékekre Ószerbiából és Boszniából származó „szerbek" is jöttek,

266 néhány észak-bácskai városban vagy nagyobb faluban (Baján, Jankovácon, Zomborban, stb.) bosnyákok telepedtek le.

267 Pálffy rácainak helyére tehát - esetleg részben melléjük - új betelepülők jöttek: földművelő boszniai keresztények, „akik Baja környékén 1619-ben sokác vagy bunyevác elnevezéssel tűntek fel." Régészeti hagyatékukat azonban eddig nem sikerült elkülöníteni sem a továbbélő magyar lakosságétól, sem pedig a korábban, a 16. század közepén Észak-Bácskába költöző vlah-rác népességétől. Míg a 16. század közepén beköltöző rácok-vlahok neveit a török defterek tartalmazzák, csak kevés olyan személyt sikerült találnom, akik száz évvel később, a 17. század közepe táján születtek, s nevük is ismert. Közülük ketten a rác Mélkutton születtek: az egy határper kapcsán 1734-ben nyilatkozó, akkor 120 évesnek(!) mondott Nicolaus Evitovaczki később Almásra költözött, Petrus Alaga pedig katymári lakos lett.

269 Tyiro Kemyio, aki egy 1726. évi határperben tanúskodott, és ekkor állítólag szintén 120 éves(!) volt, borsodiból lett dautovai, de születési helye nem ismert.

270 Kortársaik lehettek a baracskai Száva Béli és Veszelin Tatity, utóbbi később Monostorra költözött, a dautovai Vuhajlo Gabrilovity, a szentiváni Novak Maturusky, a garai Marian Dovity és Stajti Raicz. Valamivel később születtek a Madarasról Dautovára települt Pejo Braity, a bikityi Szobota Bikityanin és az egy ideig 261 IVÁNYI István 1907 és 1909 alapján 262 1 608-ban - ahogy ez Vezir Ali budai pasa leveléből tudható, - hajdúk támadták meg Baját, 1622-ben Ahmed Efendi bajai emin ,,a bajai török pénztári hivatal (mukata) biztosaként behajtott részletként [...] 29.154 török akcse összeget fizetett be. " VASS Előd 1989 182. 26 Ez persze nem zárja ki, hogy - eredeti szándékukkal ellentétben, az aktuális politikai és hadi helyzet miatt - nem telepedtek le végülis Esztergom környékén. 264 Elhadzsi Muszli, az egri lovasok szerodája fiához, Mehmed Cselebi egri rusznámedzsihez küldött, 1622-re keltezhető levelében a Bácska elnéptelenedését a török hivatali visszaélésekkel és a ráják elnyomásával magyarázza. VASS Előd 1989 183. 265 VASS Előd 1989 184-185. 266 SZAKÁLY Ferenc 1991 22. 267 PÁLFFY Géza 2000 178. 268 VASS Előd 1989 187.; „a 15 éves háború következtében a falvak és adófizetők lecsökkent száma az 1650 körüli időre már helyreállott. Közben a népesség sorozatos be- és kiköltözéssel jelentősen cserélődött. [...] Baja környékének ilyen katolikus betelepedőkkel való benépesülése már az 1620-as években végbemehetett." U.ott 186-187.; 1630 tavaszán a magyarok „Jankovác palánkot és az elővárost is felégették, az állatokat elhajtották, s a palánk közelében Szentiván és Mátéház falukra támadtak. " Hasszán budai pasa Eszterházy Miklós nádorhoz 1630. júliusában írt leveléből. VASS Előd 1989 187. 269 BÁRTH János 2001 401-402.; A határperekben olykor szereplő hihetetlenül magas életkorok természetesen nem mentesek a túlzásoktól: de mindenképpen igen idős emberekre vonatkoznak. 270 BÁRTH János 1989c 96.