Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
Nádudvartól délkeletre, Rém felé" vagy - ami a régészeti jelenségek alapján nyilvánvalóbb, - Nádudvar és Sükösd között fekhetett. A Baja alatti, 1554-ben csak öt házas Baracska-Il/Él Baracska 249 azon kevés település közé tartozik, melynek 1578-as lakónévsora rendelkezésünkre áll. 230 A nevek hangzása teljesen megegyezik a más rác-vlah településeken lakókéval. (Talán csak az feltűnő, hogy Baracskán jóval több fiút írtak össze, mint máshol.) 1580-1582-ben ugyancsak 13 adófizető háne volt a faluban, melyek száma 1590re csaknem felére csökkent (nyolc háne), majd az 1591-1592-es összeírás szerint újra 13 volt az adófizető háztartások száma." 5 Az ugyancsak Baja alatti Szálkilisza faluban 1570 körül hajmánék is laktak. 252 A települést a defterek Csatái Kilisze néven emlegetik, s feltehetően azonos a középkori Tárnokkal. 253 Forráspublikációk hiányában csak feltételezhető, hogy - hasonlóan a többi, időlegesen hajmánék is lakta falvakhoz, - ezidőtájt Csatái Kiliszének is délszláv-vlah lakói voltak. 254 A titokzatos nevű települést egységesen Bajától délre helyezte a kutatás, pontos azonosítása azonban eltérő. Mivel a középkorban Tárnokmonostornak is nevezték, egyesek Bátmonostorral vélik azonosnak. 233 Más elképzelések szerint Tárnok földrajzi helyzete és bizonnyal hódoltság kori Csatái Kilisze elnevezése alapján is a mai Csatalja elődjének tekinthető." 5 ' Utóbbi véleményhez csatlakozva úgy gondolom, hogy a Templomdombnak fordítható nevü település emlékét éppen a ma Csátalja-Templomdűlőnek nevezett lelőhely őrzi. Természetesen laktak délszlávok Észak-Bácska „fővárosában", Baján is. A középkori mezővárost 1529-ben hagyta el a magyar lakosság, akik helyébe 1531-1570 között folyamatosan jöttek török és délszláv letelepülők. 1570-re 78 török családfőt és 34 adófizető délszláv hánét írtak össze. 257 1 5 7 8ban a már kisebb létszámú délszlávok között moszlimok (hét családfő) és pravoszlávok (18 családfő) egyaránt voltak, ekkor 96 török család (köztük 45 török janicsár és 44 török moszlim) is lakott a városban. 238 A 18 délszláv adófizető már csak fele a korábbi létszámnak, „ami feltehetőleg a beköltözők elmohamedánizálódását jelentette. "" 59 A délszláv hánék száma a következő 13 évben lényegében nem változott, a török lakosság létszámáról nincsenek adataim. 260 247 ENGEL Pál 2002 248 VASS Előd 1980 165.; Adattár, 103. lh. 249 A település hódoltság kori ,,// Baracska" elnevezése: ENGEL Pál 2002; ,,Él-Baracska" névalak: HAJDÓK Imre KŐHEGYI Mihály 1976 67. 250 Ekkor Rácserija Radvány, fia Iván; Petkó Ráta, fia Pávle; Acsonko lsztepan, fia Jován; Radona Radul, fia Petar; Drágás Vukoszán, fia Ivkó; Vukoszáv Radán, fia Pavle; Radulics Vusza, fia Radies; Radoszáv Petár, fia Vukosa; Radmán Vukobrád; Vukoszán Isztankó; Isztepán Radies, fia Dragoiló valamint Ognán Radoszáv és fia Dobricsa laktak a faluban. HAJDÓK Imre -KŐHEGYI Mihály 1976 67. 251 HAJDÓK Imre-KŐHEGYI Mihály 1976 67. 252 VASS Előd 1989 175.; A Szálkilisza elnevezés a hódoltság kori, török eredetű Csatái Kiliszából származik, és a település korábbi Tárnok nevét váltja fel, de pontos eredetének nem sikerült nyomára akadnom.; Vass Előd „Szálkilisza (ma Tárnokmonostor)" megjelölése azonban téves (VASS Előd 1989 175.), mivel ma ezen a környéken nincs Tárnokmonostor nevű település. 253 ENGEL Pál 2002; IVÁNYI István 1909 I. 131. 254 1578-ban 25 hánét jegyeztek fel. ENGEL Pál 2002; 1580-ban 32, 1590-ben 38 volt az adófizető hánék száma. Ez az utolsó adat a településről. IVÁNYI István 1909 I. 131. 255 IVÁNYI István 1909 I. 130. 256 Iványi egyfelől a következőket írja: ,,a török defterek említik Tárnokot vagy Szál-Klisza (?) a bajai nahijében f...J Tárnok nyugatról Bátmonostorral volt határos, fölötte pedig Bob és Arany volt. " IVÁNYI István 1909 I. 130-131.; Néhány sorral lejjebb azonban kijelenti: „A fentemlített Tárnok-Monostor alatt (mint Steltzer is véli) nem lehetetlen, hogy BátMonostor értendő; mert Tárnok is közel volt ezen (Bát-)Monostorhoz. " U.ott 131.; Engel Pál Tárnoknak ill. az 1578-as defterben Csatái Kilisze-nek jelzi, és Csataljával azonosítja. ENGEL Pál 2002.; WICKER Erika 2006d 33-36. 257 VASS Előd 1980 173. 4. táblázat 258 VASS Előd 1980 171-172. 2-3. táblázat. A 2. táblázat szerint Baján 1578-ban összesen 114 családfőt írtak össze, köztüka már említett 25 délszláv családon kívül török janicsárokat (45 családfő) és török moszlimokat (44 családfő). U.ott; Ugyanakkor más források 1578-ban 62 adófizető hánét jeleznek. ENGEL Pál 2002; (Ez a szám csak akkor jön ki, ha összeadjuk a Vass Előd által közölt 1578-as népességtáblázatban a török muszlimok 44-es háné-számát az ortodox délszlávok 18-as hánészámával, aminek nincs különösebb értelme, főként, mivel ekkor még hét muszlim délszláv háné valamint 45 török janicsár családfő kimarad a számolásból.) 259 VASS Előd 1980 172. 260 Baja hódoltság kori történetéről részletesen: VASS Előd 1989
