Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN
SZEREMLE - ÁRTÉR: Település és temető „Árvízvédelmi munkák során [...] néhány edénytöredéket és csontokat sikerült összeszedni az itt dolgozó katonáktól [...] a földet más irányban termelték tovább, az előbbi helytől vagy 20 méterre, de ott is csontvázakra akadtak. " 157 ~ Megjegyzés: Kérdés, hogy összefüggésbe hozható-e Szeremle/Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes településsel vagy Bab középkori, a hódoltság korban pusztává vált faluval. SZEREMLE - BARÁT GÖDÖR, ld. SZEREMLE - GÖRÖND 106. SZEREMLE - BIKAAKÓL: Temető ,,A keleti árokban egymásra rakott újkori megbolygatott csontok. Egy koponyát bronz fonalrészszel hoztunk be. " 1573 Megjegyzés: Kérdés, hogy összefüggésbe hozható-e Szeremle/Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes településsel vagy Bab középkori, a hódoltság korban pusztává vált faluval. SZEREMLE - FALU DZSINDZÁJA, ld. SZEREMLE - NAGY PANDÚR SZIGET 107. SZEREMLE - FELSŐ ILLÉS KERTJE, 307. sz.: Település, temető A tulajdonos egy kiürült silógödörből „egy ember csontvázat ásott ki. f...J Összegyűjtötte az itt talált cseréptöredékeket. Ezek XVI. századi edények maradékai [...JA sír irányítása Ny K-i. Koporsónyomokat nem észlelt. Valószínűnek látszik, hogy a XVI. századból eredő sírral van dolgunk, mely éppen úgy lehet egyedülálló, mint sírmező része. Mivel azonban a terület nincs veszélyeztetve, további kutatás, feltárás nem szükséges. " 1574 Megjegyzés: Kérdés, hogy összefüggésbe hozható-e Szeremle/Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes településsel 1575 vagy Bab középkori, a hódoltság korban pusztává vált faluval. 108. SZEREMLE - GÖRÖND: Település, templom és temető GÖRÖNDÖS: „A jelenlegi falu és a temető közötti 'Göröndösön ' már a felszínen magyar középkori cserepek látszottak. A 2x10 m-es árok bebizonyította, hogy ott valóban középkori telep volt. [...] A cserepek még máz nélküliek, tehát a nagy magyar falunak a helyén voltunk, míg a jelenlegi temető ellenkező oldalán, ahol a templom állott, már mázas cserép is mutatkozott. A török korban a templom köré zsugorodott a falu. " 1576 ÖREGTEMETÖ: „A falutól Ny-ra [...] XVI-XVII. századi temető van, mely tönkretette a középkori sírokat. " I577 GÖRÖND: 'A falutól DNy-ra, az utolsó háztól kb. 150-200 méterre [...] csontvázat és rengeteg cserepet találtak. E terület mellett szántották ki tavasszal a cserepeket. Megállapítható, hogy a bronzkori telepre magyar középkori falu települt. " 157X BARÁTGÖDÖR: A jelenlegi falu és temető között „terepbejárással egy nagykiterjedésű középkori település helyét tisztáztuk. A település a jelenlegi falu és temető között húzódik kb. 600-800 méter hosszan D-re. Zeremlen helység terült itt el, melyről 1323-ból van az első okleveles adatunké 519 5 Kiss György feljegyzése, 1956. TIM RA 268-2001; Felső Illés jelentette be, azonos lehet a Felső Illés kertje lelőhellyel 1573 Zalotay Elemér helyszínelése, 1950 TIM RA 260-2001 1574 Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. TIM RA leltározatlan; ArchÉrt. 84.1957 84. 1575 Szeremle törökkori pontos helye bizonytalan. HEGYI Klára 1976 192-206. 1576 Török Gyula terepbejárása, 1950. TIM RA 261-2001 1577 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1985. KJM RA 90.680; H. TÓTH Elvira 1990 220. 1578 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1960. TIM RA 262-2001; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961 18.; Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1969. TIM RA 262-2001 1579 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1960. RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961 86.
