Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

Megjegyzés: Szeremle/Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes település egyik helyével lehet azonos. Feltehetően ezt a temetőt használták a szeremleiek „a török engedelme bűi" a hódoltság korban is.

1580 SZEREMLE - GÖRÖNDÖS, ld. SZEREMLE - GÖRÖND 109. SZEREMLE - NAGY PANDÚR SZIGET: Település „Az ún. Falu Dzsindzája nevű helyen, a Dunához közel, a falutól ENy-ra, a Pandúr-szigeten állott az öregek szerint a régi Szeremle. A területet ma is Oszeremlének hívják. " 1526-1704 között itt volt a falu. „Az átköltözésről írásos bizonyítékok vannak. "

1581 Megjegyzés: Szeremle/Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes település egyik helyével lehet azonos. SZEREMLE - ÖREGTEMETŐ, ld. SZEREMLE - GÖRÖND SZEREMLE - TEMETÖHEGY, ld. SZEREMLE - TEMPLOMHEGY 110. SZEREMLE - TEMPLOMHEGY: Templom, temető Falutól keletre, a jelenlegi temető délkeleti részénél, egy kisebb dombháton „a felszínen tégla, habarcs, kő, emberi csontok, cserepek. Tipikus középkori templomkörüli temetkezés. A település kb. 200400 m-es körzetben, de a faluhoz közelebb, megtalálható. " A leletmentés során ismertté vált a kb. 90 cm széles templomfal egy szakasza és a többrétegű temető tíz sírja. Jellegzetes leletek: párta, gyűrű, gyöngyök, párizsikapocs, koporsószegek.

1582 Megjegyzés: Szeremle/Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes mezőváros egyik helyével, esetleg Kishallal, a hódoltság korban már puszta Kis Pállal lehet azonos. TOMPA (-) TOMPA: Település és temető „Egy 1778. évi kézirati térkép itt egy régi falu helyét és régi temetőt is jelez. "

1583 Megjegyzés: A lelőhely pontos helye ismeretlen. Kérdés, hogy azonos-e Tompa-Temetőhegy lelőhellyel. A középkori Tompa temploma és temetője lehet; mai falu környékén írott források nem jeleznek más középkori települést. TOMPA - FODOR TANYA, ld. TOMPA - TEMETŐHEGY 111. TOMPA - KOSSUTH U.: Temető A 13-15. számmal szomszédos területen négy sír került elő: „ezek közül három bolygatott, csak a vázak alsó része volt meg, ezért a kezek helyzetét megállapítani nem állott módomban. Egyiknél sem talál1726-ban „Milasin Muder 60 éves zsablyai tanú vallotta: 'Az puszta templom épületnek helyét látta az Fatens, ógy temetőket is, mellyekben, hogy az Szeremlyeiek temetkeztek, és azon temető helyiül az töröknek füzeitek, az báttyátu! hallotta. " BÁRTH János 1989b 365.; „Középkori temető"-t jelöl itt KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1980 32.; Ez a temető a 17. század végén még használatban volt: Csap István 42 éves bátai tanú egy határperben elmondta, hogy „az örögh Attya az Régi Temetőben fekszik, a maga Attya penig az új Temetőben ", amit 1700-1710 között nyitottak. BÁRTH János 1989b 366. 1581 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1960. TIM RA 264-2001; RégFüz. Ser.I. No.14. 1960 86. 1582 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1960. TIM RA 263-2001; és ásatási dokumentációja, 1960. TIM RA 269-2001; RégFüz. Ser.I. No.14. 1961 86-87;,, Tóth Kálmán 5 db koporsószöget talált. " Sultis László feljegyzése, 2004. TIM RA leltározatlan 1583 IVÁNYI István 1907 III. 124.