Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

SÜKÖSD - ÓSÜKÖSD: Település, templom és temető ÓSÜKÖSD: Zalotay Elemér egy sükösdi helyszínelés jelentésében 4. számú lelőhelyként „Sükösd falu 17-19. századi templomainak helyét és sírmezőit" jelöli meg, „az 1803-ig volt falu helyét, ahonnan ekkor az árvíz miatt jelenlegi partos helyre telepítették a községet. Itt két templom is állott, s körülötte 18. és 19. századi sírmező van a mostani szántók alatt. "^

62 NAGYBESNYŐ: Néhány év múlva egy sírt bolygatott a gátépítés. „A mellékletekből (mázas edény, vaskard, vaskés, vaspánt) következtetve a XVII. sz. második feléből vagy a XVIII. sz.-ból való. [...] Magános temetkezésnek látszik. A kubikolás tőle már több métert haladt előre, jobbra is, balra is. Az eddig kitermelt területen sem volt sír. [...] Cserépdarabok is voltak itt. Tégla törmelék is mutatkozott. Valószínűleg ez volt a település. " DUNAI TÖLTÉS: A 65,800 és 64,800 töltés-km között „újabbkori cserépmaradványok kerültek elő"

]5M Megjegyzés: Csepcs középkori, a hódoltság korban pusztává vált, Besenyő/Besnő középkori, a hódoltság korban gyéren lakott

1363 vagy Ságod/Ságot középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta településsel

1566 lehet azonos. SZEREMLE

1567 (-) SZEREMLE - „PUSZTATEMPLOM": Templom A határperek tanúsága szerint még a 18. század első harmadában is jól látszottak a „régi Szeremlyei Templom " maradványai. A romokról azonban a környékbeli délszlávok egy része nem tudta, micsoda. Az 1606 körül született Tyiro Kernyio, borsodi, majd dautovai lakos „azpuszta Epületet látta régenten, kinek mégh térgyén fölül való maghossághu kőfala volt, de mi volt és mindek neveztetett, nem tudgya. " A jól látszó romot „közönségesen Szrimlyánszka Kuszának, azaz Szeremlyei Templomnak" nevezték a bajaiak az 1710-es években.

1568 A per egyik magyar tanúja „az Templomot az Attyátul is hallotta Szeremlyeinek lenni, s élte vagy egy magosságára az kőfalát fel lenni. " Egy másik tanú a templom „fenn álló falait is circ. fél ölnyi magosságra élte és látta Szemeivel. "

1569 A templomrom teljes elpusztítására 1728-ban került sor. Ekkor Baja tanácsa ásókkal és kapákkal felszerelt embereket küldött, hogy ,,a' réghi Szeremlyei kő Templomot fundamentumából kapállyák. " A munka több napon át tartott: „ Teghnap Mégh csak környös körül az fundamentumot tisztogatták s belül is sok helyen föl hanták, kivált a santusariumjkát és az oltárnak köveit, a ' mint az pap Misét szokott mondani, asztis megh találták. Mái napon pedigh ismét Truponkint mentek ki kapákkal"

1510 Megjegyzés: Bizonyossággal nem dönthető el, hogy Szeremle-Görönd vagy a Szeremle-Templomhegy lelőhelyeken talált templommal azonos-e (bár a névhasználat az utóbbit erősíti). Egy 159l-es útibeszámoló szerint „ itt is van keresztyén templom, csakhogy egészen puszta és elhagyott, mind az által tartanak benne isteni tiszteletet. "

1571 1562 Zalotay Elemér helyszínelése, 1954. TIM RA 243-2001 1563 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1959. TIM RA 250-2001 1564 G. Sándor Mária helyszínelése, 1959. TIM RA 251-2001; H. TÓTH Elvira 1990 218. 1565 ENGEL Pál 2002 1566 VASS Előd 1980 172. 1567 Szeremle falu helye a középkortól az újkorig többször változott: HEGYI Klára 1976 192-206; KAPOCS Nándor KŐHEGYI Mihály 1980 31-34.; BÁRTH János 1989b. Az egyes telepiiléshelyek azonosítására itt és most nem vállalkozhatom. 1568 BÁRTH János 1989b 363-364.; Ugyanezt az elnevezést ismerte az 1641. évi születésű, 1726 táján már baracskai lakos Veszelin Tatity: „az réghi épületnek helyit hallotta mindenkor kuszának, magyarul Templom hellyének hivatni. " U.ott 364.; WICKER Erika 2006d 33-36. 1569 BÁRTH János 1989b 364. 1570 BÁRTH János 1989b 364.; A templomrom teljes elpusztításának oka az lehetett, hogy „Czohor Márk bajai földesúr egy idő után valószínűleg megunta, hogy a középkori Szeremle templomának romjai, fennálló bizonyítékok gyanánt akadályozzák birtokszerző törekvéseinek kiteljesedését. " U.ott l57l

VRATISLAV báró 1591 202.