Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

szeres megújítást mutatott. A sírok itt zömmel késő középkoriak. A temető széle felé a rátemetkezés megszűnt, [...j Megállapítható volt, hogy a X-XI. század fordulójában a temetkezést nagy területen kezdték el. A templom megépítése után a temetkezés a templom köré zsugorodott. "

1363 Használata „legalább a XV. sz.-ig tartott. Megtaláltuk a templom 104 cm széles falát, melyet 154 cm hosszan tudtunk követni. A domb Ny-i felén még mintegy 100 sír vár feltárásra. "

I364 Hat sírban téglák voltak, a sírgödrök néhány esetben szűknek bizonyultak. Két sírnál szerves anyagba tekerést, egynél pernyés réteget figyelt meg az ásató. Három női sírban párta, kettőben veretes öv volt. Gyakori lelet az S végű haj karika és a koporsószeg, és két gyűrű is előkerült. Az alkarok jórészt a váz mellett vagy az ölben, olykor a felső vázcsontokon voltak. 5 „A temető Pethő helység temetője, melynek első okleveles említését 1384-ből ismerjük. Az ásatás bebizonyította, hogy a település kora Árpád-kortól a XVI. sz.-ig folyamatos volt.

1266 Megjegyzés: Azonos lehet Pető középkori, a hódoltság korban pusztává vált településsel. BÁCSALMÁS 13. BÁCSALMÁS - DOBOKA: Temető Bácsalmástól északkeletre villanyoszlop telepítése során bolygattak temetőt. „A villanykaró lábazatán egy sárga négyzetbe elhelyezett 20-as szám található. A rendőrség emberének beszámolója alapján kb. 1-1,2 m mélységből kerültek felszínre a csontok (homokos talaj). A sírtól E-ra, a dombtetőn szórványban emberi csontok találhatók. " Az egyik koponya halántékrészénél zöld elszíneződés. A területen templomra utaló nyom nem volt.

1

'

67 Megjegyzés: Közvetlen közeléből nem ismerünk oklevelekben említett középkori települést. BÁCSALMÁS - FLECKENSTEIN-FÖLD, ld. BÁCSALMÁS - GRADINA 14. BÁCSALMÁS - GRADINA: Templom és temető GRADINA: „Almás határában [...] Gradina (a helységtől éj kel. felé a volt Prikovity pusztában még feltalálható árokkal és téglatörmelékekkel, egy régebbi erődítés helye) "

1368 A környezetéből kiemelkedő, nagy dombon, mely jelenleg Szabó Béla tulajdonában, közvetlenül a házától keletre van, a felszínt kő- és téglatöredékek, emberi vázcsontok borítják.

1369 FLECKENSTEIN-FÖLD: A kelebiai út és kiskunhalasi vasút közt, „a községtől kb. 3 km-re [...] találtak csontvázas sírokat kinyújtott helyzetben, [...j Nagyobb területen elszórva épülettörmelék fekszik. [...] A sírok korát melléklet nélkül meghatározni nem lehet. "

137

° PRIKIDÁNOVICS LUKÁCS FÖLDJE: Községtől északkeletre, vasúthoz közel négyszögletes épületnyom, sírokkal, melyek „keletkezését a jelek szerint a XVI. sz.nál előbbre vinni nem lehet. "

1371 Megjegyzés: A három különböző elnevezés ugyanarra a lelőhelyre utalhat. Közvetlen közeléből nem ismerünk oklevelekben említett középkori települést.

1372 1363 Kőhegyi Mihály jelentése, 1960. RégFüz. Ser.I. No.14. 1960 81. 1364 Kőhegyi Mihály jelentése, 1962. RégFüz. Ser.I. No. 16. 1963 80. 136:1 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1959-1962. TIM RA 63-66-2001; Kőhegyi Mihály jelentése, RégFüz. Ser.I. No.13. 1960 107.; RégFüz. Ser.I. No.14. 1960 81.; RégFüz. Ser.I. No.15. 1961 59.; RégFüz. Ser.I. No.16. 1963 80. 1366 Kőhegyi Mihály jelentése, RégFüz. Ser.I. No.14. 1960 81. 1367 Sultis László helyszínelése, 2002. KJM RA 2004.1172; 2004.1272 1368 IVÁNYI István 1909 II. 15.; Ugyanez BOROVSZKY Samu é.n. 40.: „Gradina (a helységtől északkelet felé, a volt Prikovity pusztában még féltalálható árokkal és téglatörmelékekkel valami régibb erődítés helye. " 1369 Wicker Erika helyszínelése, 2001. KJM RA 2004.1289; WICKER Erika 2006d 46-47. 1370 Radnóti Aladár jelentése 1943. KJM RA 69.244 1371 Zalotay Elemér jelentése 1954. TIM RA 15-2001; ArchÉrt. 83. 1956 102. 1372 Engel Pál ugyan erre a területre helyezi Temérdekegyháza középkori, a hódoltság korában rácok-vlahok lakta települést, az azonban nagy valószínűséggel Csávoly északi részén keresendő