Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IX. ADATTÁR: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI LELŐHELYEK ÉS TELEPÜLÉSEK ÉSZAK-BÁCSKÁBAN

BÁCSALMÁS - JÓZSEFSZÁLLÁS: Éremlelet 1936-ban lovas ekével történt szántás során 2446 ezüstdénárt találtak „egy 'nyakatörött' cserépedényben. [...] 3 db dénár Mária (1382-1387), 2443 dénár pedig Zsigmond (1387-1437) uralkodására esik. "

1373 A lelet a Ma gyar Történeti Múzeum Éremtárába került. Megjegyzés: Közvetlen közeléből nem ismerünk oklevelekben említett középkori települést. Halmos középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta falu ettől északnyugatra, kb. 4 km-re feküdt. BÁCSALMÁS - KÍGYÓSPART, BOKODI ÚT, ld. BÁCSALMÁS - ÓALMÁS, HOMOKBÁNYA BÁCSALMÁS - MOSZTONGA, ld. BÁCSALMÁS - JÓZSEFSZÁLLÁS BÁCSALMÁS - ÓALMÁS L, ld. BÁCSALMÁS - ÓALMÁS, HOMOKBÁNYA BÁCSALMÁS - ÓALMÁS II., ld. BÁCSALMÁS - ÓALMÁS - HALMOS BÁCSALMÁS - ÓALMÁS III., Id. BÁCSALMÁS - ÓALMÁS, HOMOKBÁNYA 16. BÁCSALMÁS - HALMOS: Település, templom és temető ÓALMÁS II.: „Két halom van egymástól 50-70 m-re. A két halom közül a Ny-in, tehát a Kígyóshoz közelebb esőn gyér középkori cserépanyag, a másikon emberi csontok, tégla- és kőtörmelék. Itt állott a templom.[...] A temető kétrétegű. A felső sírok kezei nyújtottak (sic! - WE) f...j a temetkezés megindulása után nem sokkal, talán még a XI. században, de a XII. században megépült a templom is. " A feltárt 49 sír túlnyomó része bolygatott volt. Jellegzetes leletek: 3 db S végű hajkarika, ólomgomb, vastörmelék. 24. sír: „A sírfenéken vastagon faszén, a vázon is végig: a pernyét utána kotorták. "; 31. sír: „A sírgödör teljes hosszában 1-3 cm vastag fahamu. Kismértékben a csontokon is. " 36. sír: „Részben a medence, részben a gerincoszlop felett 14 cm-re tégla. " A temető használata „legalább a XIV. századig tartott, de valószínűleg a török időkig. A település a Kígyós-patak keleti felén mintegy 800 méter hosszan tartott. "

1376 WEIDINGER CSATORNA II. (KÍGYÓSPART): „Feldúlt vázak, összedobált csontok. [...] A temető egyik pontján kisebb téglányalakú építmény alapja.[...j a felszínről összegyűjtött cserépanyag csupán aXIV-XVI. századra korlátozódik. "

1377 Megjegyzés: A két elnevezés ugyanarra a templom körüli temetőre utal. Tekintve a terület „Halmos" elnevezését és közelségét a Bácsalmás-Óalmás, Homokbánya rác-vlah temetőhöz, a lelőhely Halmos/Halmas középkori, a hódoltság korban rácok-vlahok lakta településsel azonos. 17. BÁCSALMÁS - ÓALMÁS, HOMOKBÁNYA: Temető ÓALMÁS I.: „ Oalmás nevű határrész sírmezejének és épületalapjainak természetéről és koráról a név maga mindent elmond. Törökkor utáni első megülés helye. "

1378 KIGYÓSPART, BOKODI ÚT: „ 150-200 méterre van a Kígyós patak. A patak ártere után egyenletesen emelkedik a talaj, s legmagasabb pontján az 1-3 métert is eléri [...] négy helyen is belemart a markoló a homokba, melyből az egész, mintegy 160x120 méteres domb áll.[...j A domb tetején is találtunk elszórna emberi csontokat, tehát az egész nagy kiterjedésű temető veszélyben van. [...] Településnek, templomnak nincs nyoma. "

I379 ÓALMÁS, HOMOKBÁNYÁBA temetőben 1993-2003 között 480 rác sírt tártunk fel. Jellemző a Ny-K-i irányítás, kevés koporsós sír. Általános a padkásán, ritkábban padmalyosan kiképzett sírgödör, a 1373 Kőhegyi Mihály levele, 1989. In: HORVÁTH Zoltán - SÖVÉNY Mihály - SZÉNÁSINÉ HARTON Edit 1999 27.; Zalotay Elemér helyszínelése, 1954. TIM RA 16-2001 1374 Másolat elismervényről, 1936. KJM RA 69.243 1375 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1964. TIM RA 21-2001; RégFüz. Ser.I. No.18. 1965 56. 1376 Kőhegyi Mihály levele, 1989. In: HORVÁTH Zoltán - SÖVÉNY Mihály - SZÉNÁSINÉ HARTON Edit 1999 26-27. 1377 Zalotay Elemér terepbejárása, 1954. TIM RA 9-2001 1378 Zalotay Elemér helyszínelése 1954. TIM RA 12-2001; A lelőhely a jelentéshez mellékelt térképvázlat szerint közvetlenül a homokbányai rác temető mellett, a vasúti sínek túloldalán lenne, ám azon a területen sem sírmezőre, sem épületre utaló nyomok nincsenek. 1379 Kőhegyi Mihály helyszínelése 1993. KJM RA 93.711