Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
VI. KULTIKUS ÉS EGYÉB TÁRGYAK
hez egy cypria is hozzátapadt. "" 1 Egy ugyancsak fejékkel eltemetett gyermek sírjában talált vasmaradványokat az ásató az előbbihez hasonló karikacsomónak, esetleg a homlokszalag csatjának határozta meg. 1314 Bár a karikacsomó, azaz lánc értelmezésénél Gaál Attila felvetette, hogy ezek a „vas karikacsomó "-k talán hajfonatokat díszítettek, az esetenként rájuk tapadt kaoricsigák miatt valószínűbbnek tartotta, hogy mégis inkább „a fejdísz hátracsúszott tartozékai" lehettek, 1315 azaz szerkezetükben a battonyai típusú fejékekhez hasonlítanának. Ennek azonban ellentmond két további felnőttsírban a bal halántéknál ill. a nyakcsigolyák alatt talált karikacsomó, melyekben fejdíszre utaló semmilyen nyom nem volt, előbbi aljára ráadásul farostok is tapadtak. 1 1 Mindez „a vas- és bronzkarikákból álló, és mindig a koponya alatt talált tárgy értékelését még bizonytalanabbá teszi. " 1317 VI.7. ÁLLATCSONTOK Bár például a baranyai délszlávoknál hagyomány a halottnak való élelemadás, amikor a temetés másnapján és egyéb alkalmakkor a hozzátartozók enni- és innivalót visznek a sírhoz, arra azonban nem találtam utalást, hogy bármilyen ételt tettek volna az elhunyt mellé a sírba. 1318 Élelemadásnak nincs nyoma a rác-vlah temetőkben sem. Három DOMBÓVÁRI sírban találtak ugyan állatcsontokat, de „a szándékosságot" a temető területén feltárt őskori és római kori gödrök miatt maga az ásató sem látja bizonyítottnak. 1 1 * A viseleti fejezet mottójában megfogalmazott „szegényes" kép talán színesebbé vált a rácok és vlahok ékszereinek, fejviseleti és ruházati tartozékainak, eszközeinek, szerszámainak és a hitvilággal összefüggő tárgyainak tételes számbavételével. Tehetősebb azonban csak kevés akadt köztük, hiszen a temetőkben igen nagy számban feltárt lelet nélküli sírok (Bükkszálláson, Katymáron és Dombóváron az ismert sírok 2/3-a, Esztergomban a fele, Bácsalmáson 3 /4-e, Győrben pedig több mint 4/5-e 1320 ) egy valóban szegény népességet jeleznek. Ha szigorúan csak régészeti szempontok alapján elemeznénk a viseletet, azaz csak a megmaradó anyagú tartozékokat néznénk (gombok, kapcsok), nemigen lenne különbség a nők, a férfiak és a gyermekek ruházata között, ez pedig nyilvánvalóan hamis képet fest. Csak a férfilakosságon belül is életmódjánál fogva némiképp eltérően öltözködhetett - akár szegény, akár valamivel tehetősebb volt, - három különböző rétegük: a Szelak Niko vezette első beköltözőkhöz tartozó, müszellem státuszú katonaparasztok, az őket követő, földmüveléssel foglalkozó „rája népesség", és az e falvak környé1313 Dombóvár 65. sír. A karikák átm.: 0,7 cm. GAÁL Attila 1982 139. és [Il.t. 1314 Dombóvár 193. sír: Inf.II. GAÁL Attila 1982 152., 170. 1315 GAÁL Attila 1982 169. Ijl6 Dombóvár 12. sír: F., a sírban gyöngy és gombok voltak. A bal halánték táján előkerült vaskarikák összekapcsolódásának módja „a sodronyingek készítésére emlékeztető. Aljára farostok tapadtak. "; 196. sír: M., a 0,7 cm átmérőjű vaskarikákból összerozsdásodott rög a 65. sírban találtra hasonlított, a sírban üveg- és óngombot is találtak. GAÁL Attila 1982 135., 152. és L, VlII.t. 1317 GAÁL Attila 1982 170. és 31 .j. 1318 SAROSÁCZ György 1968 162.; Másutt leírja, hogy „a szerbek magukkal bort és pogácsát vittek: a pogácsát darabokra tördelve a szegények között szétosztották, a bort a sírhalmon kiöntötték. " A temetőbe vitt ételeket „a megboldogult lelki üdvösségéért készítették", de maguk fogyasztották el. A horvátok még a közelmúltban is vittek a „megboldogultnak kedvenc ételéből néha szeretetből" a sírhalomra. SAROSÁCZ György 2003 94-96.; A halottetetés és -itatás ismert az iszlám temetkezési szokásokban is, de étel, ital sírba helyezése csak szórványosan fordul elő. BARTHA Júlia 2006 89.; U.ő 2006 90-91.; SZABÓ János Győző 1983. 91., 96. j. Dombóvár 63. sír: Inf.II., gép által erősen bolygatott váz mellkasán három állatcsont-töredék. A sírban ón- és bronz gombok voltak.; 100. sír: Inf.I., gyöngyös-kaoris fejékkel, óncsüngővel. Az állatcsont a bal combcsont mellett feküdt.; 256. sír: M., bal felkar alatt állatcsont, a sírban egy fél török akcsét is találtak. GAÁL Attila 1982 139., 143., 158., 176. 1320 Nem soroltam a leletek közé a koporsószegeket, a csontokon levő patinás elszíneződéseket viszont akkor is, ha az eredeti tárgy már nem maradt meg.; Az arányok Katymáron bizonytalanok. Sok sírt a homokot hordó munkások tettek részlegesen vagy egészen tönkre, így nem tudni, hogy ezekben eredetileg mennyi lelet volt, és azt sem, hogy a beszolgáltatott leletek valóban az általuk jelzett sírokból származtak-e. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 11-36.; Problémás a győri temető adata: a bevezetőben Mithay Sándor 211 bolygatott és 93 bolygatlan sírt említett (MITHAY Sándor 1985 185.), ez együtt is csak 304 sír. A leíró részben csak 69 „jelentősebb sír "A részletezett (ezek közül 21-ben nem volt lelet vagy csak koporsószeg) de a záró sírszám 368 (U.ott 186., 190-191., 193.), a számításnál ezt vettem figyelembe.
