Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

Többnyire csak azt jegyezte meg, hogy a férfiak posztóruhában, szük, olykor kapcsos nadrágban, mellényben, posztó- vagy bőrdolmányban jártak, és gyakran említette a „határszéli" ruhát, amiről leírásaiból csak annyi tudható, hogy szűk, rövid posztóviselet volt.

1020 A korabeli utazók leírásaiból női viseletről még kevesebbet, jórészt csak általánosságokat tudunk meg.

1021 A városi nők átvették a törökös viseletet: az arcot elrejtő fátylat és a testet takaró feredsét.

1022 Mindebből azonban a balkáni eredetű rác-vlah lakosság ruházatára csak fenntartásokkal lehet következtetni. így jelenleg csak a ruhazárások és -díszítések maradó anyagból készült tárgyainak ismertetésére vállalkozhatom. IV.3.1. GOMBOKKAL ÖSSZEFOGOTT RUHÁZAT A gombokat évszázadokon keresztül díszül varrták a ruhára. Csak a 14. század óta alkalmaztak hozzá gomblyukat vagy fület, s ezzel tették alkalmassá a ruházat zárására. Bár a magyar parasztviseletekben sok esetben csak a 20. században váltották fel a korábbi csatokat, és női ruhákon alig fordultak elő,

1023 a 16. század közepén Magyarországra költöző rác-vlah lakosság körében - ahogy általásaját nemzeti viseletüket hordják, akkor el lehet képzelni, minő festői látványt nyújt a prilipi hetivásár. " STRAUSZ Adolf 1888 280. 1020 Temesvár lakói „többnyireposztóruhásak. " EVLIA Cselebi 1660-1664 32.; A Nis melletti Bánja „lakossága határszéli ruhában" jár. U.ott 198.; A prepoli férfilakosság „az albán ruha formájú szűk nadrágot és a végvidékiek posztóruháját viseli. " U.ott 458.; Focsa népe „igazhitű, jámbor muzulmán emberekből áll. A férfiak színes posztóruhái hordanak, a középsorsúak rövid ruhát, kapcsos nadrágot, [...] bosnyákul beszélnek. U.ott 469.; A mostari férfiak „kapcsos nadrágot és posztóruhát viselnek." U.ott 520.; Izvornik „lakossága mind bosnyák. [...] posztódolmányt viselnek, s kapcsos, alul szűk nadrágot öltenek fel, " U.ott 527.; Lippa „lakossága mind bosnyák. A határszéliek mé)djára rövid s egy kissé szűk ruhát viselnek. Azon mondás szerint, hogy a legjobb ruha a rövid, térdig érő posztó ruhát, posztó-dolmányt és bőrdolmányt viselnek, ruhaujjukra és a ruhamellre mind ezüst gombokat varrnak. Derekukon selyemöv van. Nadrágjuk kissé szűk, s posztóból vagy fehér bőrből készül. Fejükön turbánt éppen nem hordanak, hanem mind vörös és zöld posztóból készült prémes kalpagot viselnek, melyen sólyomszárny bokréta van. Egy csapat hitharcos nép ez." U.ott 39.; A hercegovinai Gabla „lakossága a többi határszéli népek módjára fehér és alul szűk nadrágot, mellényt és bő felső ruhát visel" U.ott 513.; A közép-szerbiai Bánja „lakossága határszéli ruhában jár. [...] Nagyon hívő, jó természetű, szelíd emberek." U.ott 198-199.; Budán „a nép ruházata vörösbarna szinü, [...j Kapcsos nadrágot és bőrdolmányt viselnek. Az előkelők prémet és atlasz-szövetet hordanak. " U.ott 286.; A montenegrói férfiviseletről a 19. századból van adatunk: „Piros színű rövid mellényt illetve kabátot viselnek aszerint, amint ujjal vagy! anélkül van ellátva. Ez gazdag zsinórzattal van hímezve ", melyek szegélyén végig kis gombok vannak, ez a török viseletben idegen. „Bő kék nadrágjukat alulról hosszú fehér harisnya szorítja, melyet számos sárgaréz kapocscsal erősítenek meg. " A szegényes női viselettel ellentétben a férfiak „csak ugy ragyognak arany zsinórokkal gazdagon kivarrt öltönyükben. " STRAUSZ Adolf 1888 1 7., 19.; A 20. század elején „átlépve a Szávát, az első vörös fez, az első sáltüsző, az első bő bugyogó, melyet alul szorosan a lábikráihoz csavar valami szíjjal a benszülött, figyelmeztette őket idegenszerűségével, hogy itt eddig ismeretlen, idegen országban járnak. " VARADY Géza 1914 212.; Ezidőtájt boszniai spanyol zsidók „ruházatuk, életmódjuk, s szokásaikban [...] tökéletesen a mohamedánokhoz alkalmazkodnak, s valószínűleg ezért nem voltak annyira az üldöztetésnek kitéve, mint a keresztény felekezetek. " U.ott 21. 1021 Ritka az olyan 16. századi leírás, amit Vratislav bárónak köszönhetünk: „A bolgár asszonyokról ezeket jegyeztem meg: Igen nagy gondot fordítanak ingeik és egyéb fehérneműik tisztántartására. A vásznat tarkára szövik, a szinváltozatosság leginkább a galléron, az ujjukon és a szélén vehető észre, azonban az egészen számos tarka csikók húzódnak végig. Legfinomabb vásznunkat is megveti, mert egészen fehér és nem tarka. " VRATISLAV báró 1591 217. 1022 Budán és Pesten „a török asszonyok ruházata igen különösnek tűnt föl előtte, ugyanis lábfejig érő nadrágot, továbbá valami ingfélét és hosszú szoknyát viselnek. " BROWN, Eduard 1669-1670 330.; Budán „az asszonyok posztó feredset öltenek magukra." EVLIA Cselebi 1660-1664 286.; A focsai „asszonyok széles fejtakarójú, fehér abroncsos vászon- vagy fekete posztóból készült feredset viselnek, s egészen eltakarva járnak." U.ott 469.; Mostarban az asszonyok „valamennyien feredseben járnak. " U.ott 520.; A 19. században Montenegróban „úgyszólván minden munkát a nő végez, és ennek meg is felel egyszerű szerény öltözete. Míg más déli tartományokban a nők díszesebben öltözködnek mint a férfiak, s festői megjelenésük közmondásos, addig Montenegróban alig lehet egynehány női díszöltönyt látni. Az utolsó szerb vagy bulgár paraszt asszony hasonlíthatatlanul díszesebben öltözködik, mint a montenegrói nő. [...] Ruházatuk minden ékességet nélkülöz. Erős, fehér vászon ingük fölött többnyire hosszú fekete felöltőt viselnek, melyet keskeny tüsző erősít meg derékon. STRAUSZ Adolf 1888 17.; Az albán nők ruhája „egészen törökös szabású [...] testük előrészét fehér átlátszó félselyem fátyol fedi. f...j A körköpenyt a fátyol fölé vetik." U.ott 93., 96.; A bármely vallásúak vagy nemzetiségűek is legyenek, a durazzói nők ,, az utczán egész törökösen viselkednek. f...j és ruháik felett azt a formátlan hosszú feredzsét hordják, mely tudvalevőleg alakjukat nagyban idom/alanítja. E tekintetben csupán a czigány asszonyok képeznek kivételt. " U.ott 159.; A 20. század elején a boszniai spanyol zsidók „ruházatuk, életmódjuk, s szokásaikban azonban tökéletesen a mohamedánokhoz alkalmazkodnak". VÁRADY Géza 1914 21.; Az asszonyok „a török nők bokáig érő, bőszabású köntösét a Feredzsiat viselik, mely egész festőket elfedi. " U.ott 21-22.; Ezidőtájt Szarajevóban a bazárban „alig akad asszony, leány, és aki van is, ugyancsak bő bugyogót (visel a) lábszárain. " U.ott 213. 1023 „Országszerte viselték mellényen, ujjason a pitykét ólomból, ezüstből és pakfonból, azaz újezüstből. Változatos alakú: félgömbszerű vagy gömbölyded, sokszor gerezdesen barázdált dinnye alak. Lehet áttört vagy felrakott filigrán művű is. [...] A nehéz fémgombokat nem szokták közvetlenül felvarrni a posztóra. [...] általában két sor gomblyukat csinálnak, és az előzőleg