Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
ban a balkáni területeken is, 1024 - használatuk teljesen általános volt, olyannyira, hogy a különböző anyagból készült gombok egyik legjellegzetesebb leletüknek tekinthetők. Megmaradó anyagú gombok a sírok 10-20%-ból ismertek, 1025 s emellett biztosan használtak fonalból készült gombokat is. 1026 IV.3.1.1. A gombok A rác-vlah sírok jellegzetes leletei, a fülesgombok többnyire fémből készültek, de gyakoriak még csontból vagy üvegpaszta-gyöngy felhasználásával készült változataik. Anyaguk mellett formai kivitelük is jellegzetes és sokszínű (14. ábra 3a-e; VII—VIII. tábla 1—4, 7-13., IX. tábla 1-18.). / V.3.1.1.1. Ezüstgombok Ezüst fülesgombok egy DOMBÓVÁRI, öntött, csepp alakú testéhez képest nagy, hurkos fülű, kevéssé szépen kidolgozott példányon kívül 10 7 csak a BÁCSALMÁSI temetőből ismertek. Itteni kedvességüket bizonyítja, hogy a gombos sírok ötödéből kerültek elő. Alakjuk hasonló a bronzgombokéhoz: az 1-1,2 cm átmérőjű, sima gömbtestű példányok (VII. tábla 1-3.) mellett 1028 leggyakoribb az azonos nagyságú, alul fészekben elhelyezett négy kis gömbbel díszített változat (VII. tábla 5-10.). 1029 Középen bordadíszes gombok ezüstből (VII. tábla 17-18.) 1030 és bronzból is készültek. Ahogy erről elsősorban a 15-17. századi elrejtett kincsleletek tanúskodnak, a sima, 1031 a gömbfészkes 1032 és a bordadíszes 1033 ezüstgombokat általánosan használták az egykori Jugoszlávia törökök által megszállt területein. Kedvelt tartozékai voltak ugyanakkor a korabeli magyar viseletnek is; a kevés jól illusztráltan publikált példa alapján azonban egyelőre nem vállalkozhatom arra, hogy összehasonlító vizsgálatukat elvégezzem. 1034 IV.3.1.1.2. Bronzgombok A mind Észak-Bácskában, mind a Dunántúlon elterjedt, bronzból készült gombok egy része olyan töredékesen került elő, hogy egykori pontos alakjuk vagy díszítésük ma már biztonsággal nem már egy piros posztócsíkra felvarrt gombsort begombolják előbb a mellény egyik oldalán, majd a másik oldalán levő gomblyuksorba. " HORVÁTH Terézia 1979 226. 1024 A hódoltság kori rác-vlah gombokhoz hasonlóak olyannyira elterjedtek voltak a Balkán félszigeten is, hogy azokkal való összevetésükre itt nem is vállalkozhatom. 1025 Bácsalmás: 55 sírban (feltárt sírok 11%-a), Katymár: kilenc sírban (10%), Bükkszállás: 24 sírban (17%), Madaras: hét sírban (33%), Bátmonostor: három sírban (25%), Dombóvár: 48 sírban (18,5%), Győr: tíz sírban (3%), Esztergom: öt sírban (12,5%). 1026 A 16-17. században az ötvösök által készített fémgombok mellett a gombkötők fonalból készült gombjai is általánosak voltak. RADVÁNSZKY Béla 1896 112.; Utóbbiak használatával bizonnyal a rác-vlah lakosság körében is számolni kell. 1027 Dombóvár 141.sír: M., Mat., a sírban két óngomb is volt. GAÁL Attila 148. és V.t. 1028 Bácsalmás (zárójelben a gombok száma): 137. Ad. (2) és 198. Inf.II. (1) sírok. A 104. sír gombja elveszett, anyagát az ásatási dokumentáció jelzi. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002.1114; POLGÁR Zoltán ásatási dokumentációja 1995-1996. KJM RA 2002.1105 1029 Bácsalmás (mindegyik sírban egyetlen darab volt): 39. Ad., 204. Ad., 206. Ad., 213. Inf.I., 253. Ad. és 388. Ad. sírok. Wicker Erika ásatási dokumentációja 1993, 2001-2002. KJM RA 99.857, KJM RA 2002.1114-1115 1030 Bácsalmás 405. Inf.I. és 445. Ad. sírok. Mindkettőben egy-egy darab volt. Wicker Erika ásatási dokumentációja 20022003. KJM RA 2002.1115; KJM RA 2003.1116 1031 Hosszú fűlü, sima ezüstgombok voltak a prokupljei (SCG) leletben (COROVIC-LJUBINKOVIC, Mirjana 1958 146. és 1. ábra 1-2.), a mirijevoi (SCG) 12-15. századi temető 129. sírjában (BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija 1960 XV. t. 1.), a studenicai (SCG), üreges lunulas fülbevalós sírban (BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986 231.) Trgovisten, Novo Brdoban, Novi Pazarban, Dobri Dóiban, Ritopeken (SCG), de gyakoriak Boszniában, Macedóniában és Bulgáriában is. MINIC, Dusica 1984 23-24. és 1.1. 1.; Az adai lelet változatos gombjainak 15%-a volt sima gömbös. Senta/Zenta, Városi Múzeum (SCG), közöletlen. 1032 Egy gömbfészkes ezüstgomb volt a ritopeki (SCG, BIRTASEVIC, Marija 1957 55. és 3. kép), öt a Dubovac/dunadombói (SCG, BIRTASEVIC, Marija 1961 33., 43-44., Kat.sz.: 24-28., X. t. 4-8.), több a Dobri doli (SCG) leletben (TRIBUNACTOMIC, Cordana 1962 13-16. ábra), kettő ismert Pecről (SCG, RADOJKOVIC, Bojana 1968 9-10. kép). A belgrádi Nemzeti Múzeum anyagában is van, és a krepicevaci (SCG) temetőből is került elő gömbfészkes ezüstgomb. COROVIC-LJUBINKOVIC, Mirjana 1958 153. és 5. ábra.); Az adai lelet gombjainak közel fele, 46 db is ilyen típusú. Senta/Zenta, Városi Múzeum (SCG), közöletlen.; A grborezi (BIH) temetőből is került elő ilyen típusú gomb. BESLAGIC, Sefík 1964 XXXIX. T. 1. 1033 Két, a teljes felületükön filigránnal díszített, középbordás, gömbfészkes gomb volt a peci (SCG) leletben. RADOJKOVIC, Bojana 1968 9-10. kép 1034 A rác-vlah gombokhoz igen hasonló sima és középbordás ezüstgombok pl. az ágasegyházi és aranyegyházi (Szabadszállás) 16. századi magyar temetőből is ismertek. Emellett „gyakoriak az olyan ezüst gombok, amelyeknek a tetején külön kis fejecske, gömböcske ül. " SZABÓ Kálmán 1938 46. és 180-188 (képek); Utóbbiakhoz hasonlók a rác-vlah temetőkből nem kerültek elő, itt - bár a gomb alakja lényegében azonos -, ha díszített az alsó része, az többnyire gömbfészkes.
