Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

fonálból. "

813 A bizonytalan leletkörülményű MONOSTORSZEGEN - a leírókarton szerint - ugyancsak egy sír egyetlen lelete volt egy „Párta részlet [...] Barna plüsch alapon, sodronyra font zöld cérna zsinór nyolcas alakban és benne rozetták gránát levélkékből és központi aranyos csillaggal. [...] A párta (homlok szalag) hossza 6.2 cm 4 rozetta, "

814 Ezeken kívül csak a GYŐRI temetőből ismerünk feltehetően hasonló leleteket, de pontos leírásuk, illusztrációjuk hiányzik.

815 Néhány esetben (BÁCSALMÁS,

816 GYŐR

817

) a koponyán levő zöld elszíneződés jelezhet hasonló fejviselelet. Két KATYMARI sírban ezeket a fémszálas pántokat tűvel együtt találták. Az egyik női sírban a koponya melletti kisgömbös hajtün „pártasodrony-maradvány, ugyanezeket a sodrony-maradványokat -páros szálakból kétszer sodrott pártafonatokat - találjuk a fej és a felső mellkas hosszában. Eszerint a párta, melyet eredetileg a tű tartott össze a fejen, a sírban kibomlott és oldalra esett. " Egy másik női sírban talált vastü és textilpánt-darab csak a síranyagban szerepel, a dokumentációban nem, így eredeti helyük ismeretlen (X. tábla 2-3.).

818 A hiányos adatok alapján bizonytalan, hogy a tűk ténylegesen a díszes fejviselethez tartoztak-e. Nem dönthető el az sem, hogy e fenti textilcsíkok mindegyike valóban a fejdísz része volt-e, avagy a ruha nyak körüli részének díszítéséül szolgált. Előbbi esetben is további kérdéseket vet fel eredeti funkciója. Azaz önmagában, vagyis fel- és levehető pántként („párta", „homlokszalag") szolgáltak-e, vagy esetleg a fejfedőre voltak felvarrva, tehát annak szerves részét képezték. IV.1.3.2. Kaoricsigás fejdíszek Korek József a kaoricsigákat még „határozottan női mellékletek''-nek tartotta, 19 a közelmúltbeli feltárások alapján azonban nem elsősorban női sírokból ismertek. Két BÁCSALMÁSI gyermeksírban a koponya közeléből előkerült egy-egy kaoricsiga feltehetően a fejfedőt díszítette. A jobb kulcscsontnál fekvő egyik darab mellett ezüstlemez-darabka is volt, talán szintén a díszítés része. A másik kaorit a váz homloktáján találtuk (IV. tábla 5-6.).

820 DOMBÓVÁRON egy lánygyermek fejrészénél „a koponyatető mögött és részben a koponya alatt, csillag alakban" feküdt az egykori fejdísz tartozéka, 11 kaoricsiga.

821 Bár használták a szkíták, a szarmaták és a honfoglaló magyarok is, a kaoricsiga a középkori kora újkori magyar temetők emlékanyagából hiányzik.

822 A témát részletesen feldolgozó Kovács László szerint 16-18. századi Kárpát-medencei megjelenésük eredetét „inkább az iszlám világban lehet keresni. "

823 Valóban, a kaorik fejdíszként vagy nyakban csüngő ékszerként jellegzetes leletei a falusi 813 Bükkszállás: 92. sír: F, a sírban más lelet nem volt. KOREK József 1994 182., 1 87. és I. t. 62. 814 A leírókartonon 2457. lt.sz. alatt Bácsmonostorszeg származási hely mellett a „Sír" megjelölés szerepel (MNM Fotótár); Azonos a Korek-féle V. csoporttal. KOREK József 1994 190.; A leírásnál nem közöl táblakép-utalást, de a VI. t. 12. képpel azonos. A kartonok szövege helyenként sokszor nehezen értelmezhető, hiányos. 815 Győr 180. sír: Inf., a koponyán „egyenes és spirálisan megcsavart drótok", huzaltöredékek feküdtek. Ez az egyetlen adat rác-vlah temetőkből állítólagos spiráldíszes „pártára". A kisgyermeket rézkarikás ruhába öltöztették. MITHAY Sándor 1985 191.; 192. sír: Inf., a fejrésznél „textilnyomokra találtunk. A textil megmaradt szálai között apró patinás töredékek hevertek. (Talán a gyermek fejdíszének a koponya mögé esett maradványai voltak ezek.). " A gyermeket párizsikapcsokkal zárt ruhába öltöztették. U.ott 816 Bácsalmás 75. sír: F., Ad., a koponya homlokrészén zöld elszíneződés és vasdarabka. Wicker Erika ásatási dokumentációja 1993. KJM RA 99.857 817 Győr 38. sír: Inf., a fej körül keskeny patinacsík „koszorú alakban", „pártakapocs" a fülrésznél, párizsikapocs. MITHAY Sándor 1985 186.; 39. sír: Inf., „vékony kis bronz patinanyom koszorú alakban a koponyán", koporsószegek, feltehetően fémdíszes ruha. U.ott; 55. sír: F., „a koponyatető szem fölötti részén és középen párta nyomai patinás sávban. " U.ott 818 Katymár 45. sír: F., a sírban két kis vasdarab volt, ezek nem kerültek a múzeumba; 53. sír: F., a koporsószeges sírban fülesgombok is voltak. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 21., 24., 50. 8

'

9 KOREK József 1994 183. 820 Bácsalmás 201. sír: Inf.II., a sírban egy fülesgomb is volt. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001 KJM RA 2002. 1114; 393. sír: Inf.I., a padkás gyermeksírban ugyancsak fémgombot találtunk. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002. 1115 821 Dombóvár 224. sír: Inf.II., lány, a sírban más lelet nem volt. GAÁL Attila 1982 155., 171. és 31. kép, VlII.t 822 A II. sz. Karcag-négy szállási jász temetőből több, gyöngyök közé fűzött kaori került elő. SELMECZI László 1992 89.; Erre az ásatásra hivatkozva H. Bathó Edit a jász nők ékszerének tartja, melyet - hasonlóan a halcsigolyához vagy nyúllábközépcsonthoz - „nyakba függesztett óvó-, védő talizmán "-ként viseltek. H. BATHÓ Edit 2002 122.; E kérdésben is afelé hajlok, mint a karcagi tük esetében: használatukat inkább a balkáni bevándorlók hatásának gondolom. 823 KOVÁCS László 2002 338.; A kaoricsiga a 17-18. században kedvelt díszítmény volt a magyar „úrfiak" által használt lószerszámokon is, melyek „talán török/arab eredetűek lehettek. " U.ott 336-338.; Kaoricsigákkal díszített mai török lószerszám fotóját kaptam Barma Júliától, ezúton is köszönöm.