Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

rác-vlah lakosság sírjainak - nem jelennek meg viszont a „polgári katonai" rác lakosság hagyatékában

824 -, s a törökök által tovább megszállva maradt Balkánon kedvelt díszítőelemek voltak még a közelmúltban is.

825 A kaoricsigák használata térben és időben rendkívül elterjedt volt.

826 Egyes vidékeken fizetőeszközként használták,

827 de - ahogy Korek József is utal rá, - többnyire babonás erőt tulajdonítottak neki.

828 A csak kaoricsigás fejdíszek mellett tü nem volt. IV.1.3.3. Gyöngyös (tűs) fejdíszek Bizonytalan egyelőre, hogy létezett-e a fejdíszeknek olyan változata, melyben a fejet takaró textilre csak gyöngyöket varrtak.

829 Egy BÁCSALMÁSI gyermeksírban 42 db gyöngyöt találtunk a koponya környékén és a bordákon.

830 A különböző nagyságú, általában gömb vagy lapított gömb alakú és aprószemű, kék, fehér, zöld, barna és fekete gyöngyök jellegzetes részei a rác-vlah leletanyagnak. (IV. tábla 9.). Helyzetük alapján azonban nem egyértelmű, hogy nyakban viselt gyöngysor vagy gyöngyös fejdísz részei voltak-e. Egy KATYMARI gyermeksírban a bal szemöldökcsont mellett és az állkapocs bal oldalánál talált néhány gyöngyszem talán a fejrevalót ékesítette (IV. tábla 13.).

8jl Leletkörülmények ismeretének hiányában nem állapítható meg, hogy a „gyöngyfüzér"-ként beleltározott MONOSTORSZEGI egyik leletcsoport - azaz a gyöngyök mellett négy, fonallal bevont bronzkarika is - eredetileg milyen funkciót töltött be, és együtt vagy külön kapcsolatba hozhatók-e a fejfedő díszítésével.

832 Gyöngyökkel együtt olykor tűket is találtak, de a kevés megfigyelt példa alapján nem dönthető el, hogy a csak gyöngyös vagy gyöngyös-kaoris fejdíszeknek valóban szerves tartozéka-e a tü,

833 vagy - függetlenül a fejdísztől - fátyoltűként, esetleg a fejet takaró textilt összefogó tárgyként határozható-e meg. A gyöngyökkel együtt alkalmazott tűk inkább az észak-bácskai vidékre jellemzőek. Bár sem BÁCSALMÁSON, sem KATYMÁRON nem találtam rá példát (utóbbira esetleg a nagyfokú bolygatás is magyarázat lehet), de pl. az alig néhány feltárt sírós MADARASON két esetben is gyöngyökkel együtt kerültek elő tűk. Egy női sírban egy-egy tű volt a koponya két oldalán, bal felén pedig kis hengeres zöld gyöngyök is. Egy gyermeksírban a koponya alól bronztű került elő, míg „a koponyatetőn keresztül, a homlokon legfelül körbe kis gyöngyök. Mintha felfűzve lettek volna pártaszerűen " (IV. 824 A győri és esztergomi temetőből nem ismerünk kaorikat. 825 A Balkánon „e díszek később, még a 19-20. században is használatban maradtak. [...] albániai ill, boszniai nők viseletén, gyermekeik fejkötőjén vagy bölcsőtakaróján, boszniai cigánynők és a bulgáriai nők hajdíszén, a dalmáciai móriak leányok fejfedőjén és övén, vagy a vajdasági Versec környéki nők hajviseletén. " KOVÁCS László 2002 338.; A Közel-Keleten napjainkban is kedvelt motívum pl. kisgyermek sapkáján, egyéb díszek, fémkorongok, toll és gyöngyfélék mellett. HANZELKA, Jiri - Z1KMUND, Miroslav 1968 48-49. old. közötti 5. kép; Az afgán-pakisztáni határon élő, nem muszlim vallású, europid külsejű, zárt közösségben élő kalasok asszonyainak és leánygyermekeinek fejfedője kerek vagy kissé ovális tetejű, dobozszerű, melyről hátul vele azonos színű (általában bordó árnyalatú), széles textilcsík függ le, egészen a derékig. Mind a fejfedő, mind a textilcsík több sorban, egymást váltva gyöngyökkel és kaorikkal van beborítva, sávszerűén. A Spectrum televízió ,, Velünk élő elődeink" c. műsora alapján. 826 „A kaorikat a prehisztorikus időktől napjainkig a női Scham szimbólumának tekintették, utánozták porphyrból, aranyból, ezüstből, karneolból, zöld és kék agyagból és bronzból. " HANS Liselotte - KRISS-RET, Lenz é.n. 211. és 698-701. kép. 827 Pénzként használt kaoricsigákat közöl Bulgáriából ZAPRJANOV, Ljubomir 1988 828 „Igen valószínű, hogy babonás erőt tulajdonítottak neki." KOREK József 1994 183.; A római kortól boszorkányság, szemmelverés, varázslás ellen és termékenységszimbólumként is hordták. HANS Liselotte - KRISS-RET, Lenz é.n. 211.; Egy római kori nyakláncon négy, ezüstből készült kaori-utánzat szerepel. BATOVIC, Sime 1974 XXX. t. 829 Az óföldeáki templom körüli temetőben Béres Mária megfigyelése szerint „a fejet érintő szerves anyag közelében gyér számban gyöngyök, fémszálas fonalak voltak, ilyenkor peremén díszes süveg használatát tételezhetjük fel. " BÉRES Mária 2003 191.; U.ő 2005 302.; A 16. század eleji magyar mezővárosi asszonyok gyöngyökkel díszített fökötőjének viselését a debreceni zsinat a „szerény öltözködés "jegyében tiltotta meg. B. BOBROVSZKY Ida 1980 23. 830 Bácsalmás 293. sír: Inf.I., a sírban más melléklet nem volt. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002. 1114 831 Katymár 49. sír: Inf.I., a sírban más melléklet nem volt. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 22-23., 57. és Xl.t. 7-9. 832 A 2453. lt. sz. kartonra az alábbi tárgyakat vették fel: ,, / kisebb füzér apró üveggyöngyből, I nagyobb füzér különböző nagyobb-kisebb üveg és pasztagy-öngyböl, 4 bronzkarika, mely fonallal be voltak vonva. " A legtöbb monostorszegi kartonnal ellentétben itt nincs feltüntetve, hogy a tárgyak sírleletek voltak-e. (MNM Fotótár); Ez a Korek-féle VIII. csoport egy része. KOREK József 1994 190. és V.t. 42-43. 833 Gaál Attila az egyik gyöngyös-kaoris-fémdíszes-tüs fejdísz vizsgálata kapcsán úgy vélte, hogy a sírban talált „gyöngyös tűk egyértelműen a fejdísz felerősítését szolgálhatták, míg a fekvő x-alakban beszúrt két sima bronztűt inkább a hajzatot, esetleg textilfélét rögzítő tűnek " lehet tartani. GAÁL Attila 1982 171.