Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Bereznai Zsuzsanna: „Maradjon csak bíró: Laczkó!”
58 el belőle a szomszédos települések lakói, ha kellett, megújította a határjeleket. Sokszor előtte történtek az ingatlan-átruházások is. „Bármi történt a faluban, ami intézkedést kívánt, az elsősorban a bíró elé került. A legfontosabb tevékenysége azonban a bíráskodás volt, melyet a falu tagjai felett gyakorolhatott." Tehát a falusi bíró ítéletében a falu törvénye szólalt meg.9 A falusi bírónak jelentős szerepe volt a földesúri szolgáltatások beszedése terén is. Az államhatalom legalsóbb fokú végrehajtó szerve a falu elöljárósága volt - a falusi bíró, az esküdtek s a XVI. századtól a falu jegyzője (nótárius). A falusi bíró hirdette ki a legfelsőbb szervektől érkezett parancsokat és rendeleteket. Az adóro- vók és a tizedszedők számára felvilágosításokat adott, segített az adóbeszedésben. Ő volt a felelős a közmunkák és a katonai fuvarok teljesítéséért, híreket továbbított a gonosztevők üldözése kapcsán, a XVI-XVII. században a törökkel szomszédos területeken pedig hírt kellett adnia az ellenség útjáról. Kötetességeinek elmulasztása esetén szigorúan büntették.10 11 A középkor folyamán a bírói kinevezés még a földesúr magánhatalmának a megnyilvánulása volt. A XVIII. század elejétől azonban már alig akadunk olyan adatra, hogy a földesúri funkciót a földesúr gazdatisztje látta volna el. De még előfordult olyan eset, hogy a földesúr vagy megbízottja tett valakit bíróvá, tehát lényegében egyszerű kinevezés történt.11 „A választás különböző jelölési módszerek szerint történt. A legáltalánosabbnak az tűnik, amikor a földesúr több személyt jelölt (szükség esetén a különböző nemzetiségek vagy vallások képviselőiből), és a lakosság ezek közül választott bírót. Az 1767. évi egységes urbárium 9 SZABÓ István 1948. 282. 10 BÁN Péter 1989.123-124. 11 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981. 239.
