Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Novák László Ferenc: Gazdálkodás a tanyákon a XIX–XX. században
229 kertészekkel pedig rendesen baromfitenyésztésre és tojás beszolgáltatásra van az egyezség a helybeli fogyasztáson kívül, a csirke-kofák N.-Kőrösről sok baromfit, tojást elszállítanak. Tenyésztése alatt még mindig a közönséges magyar tyuk van ugyan nagyobb számban: de Cochinchina, bráhma-putra, s más külföldi fajok is tömegesen elterjedtek... A tyuk után mindjárt a lúdtenyésztés és a libanevelés következik, de az alig huszad részét teszi a tyuktenyésztésnek ...a városon kívül olyan tanyákra szorítkozik, a hol a libák közel kapják a vizet és legelőt. E szerint a libanevelés a tanyákon sem egészen általános; ott azonban, a hol alkalmas helye van, nagyszámú falkákban folyik. Kacsanevelés bent a városon s kint a tanyákon is mindenfelé egyaránt folyik, mert a kacsa bent az udvaron s kint a tanyán a kút körül készített tocsogó vízzel is beéri, a milyen helyen a lúd meg nem marad, azután kevesebb legelőt kíván, jobban tartható kéztől adott eleséggel és kerti hulladékkal. Mégis kacsára nézve nincsenek a tanyákon se egy-egy falkában, vagy egy-egy tanyán oly sok darabból álló tenyésztések ... Pulyka főkép csak a homokos talajú tanyákon növekszik ... általában az mondható, hogy a pulyka-tenyésztés a legelő-felosztás óta nagy mértékben emelkedett, sőt emelkedik folyvást. Különösen hat erre, a régi nagyterjedelmű homokos legelők felosztása következtében a tanyák elszaporodása. Számos kis gazda van, a ki alig gazdálkodik 20-25 hold földön, s mégis 50-ével, 60-ával, némelyik százával is neveli a pulykát, sok tanyán még tömegesebben növekszik." - írja Galgóczy Károly 1896-ban.21 A homokhátság más vidékein is jövedelmező ágazat volt a baromfitenyésztés. Galgóczy írja 1877-ben, hogy Félegyházán „A tanyákon a baromfi, csirke, liba, kacsa, azután a pulykatenyésztés is nagyban foly. A ser21 GALGÓCZY Károly 1896. 525-527.
