Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Novák László Ferenc: Gazdálkodás a tanyákon a XIX–XX. században
230 téshizlalásnak szintén terjedt üzletszerű divatja van."22 Tehát, az 1870-es évektől fellendülő, belföldre és külföldre irányuló kereskedelem a baromfifélék, köztük a pulyka, liba tenyésztésre, a tojás termelésre, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztésre hatottak ösztönzőleg. A tanyasi gazdálkodásban meghatározó szerepet játszott a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a sertés mellett a nagyarányú baromfitenyésztés. Az 1870-es években nagy kereskedő cégek alakultak meg, amelyek nagyarányú hazai és külföldi export kereskedelmet bonyolítottak le. Ezek között kiemelten szükséges megemlíteni az 1870-ben létrejött nagykőrösi Benedek-céget, amely a XIX. század végén, az első világháború előtt, majd az 1920-as és 1930-as években, a második világháború után - egészen az államosításig - folytatott intenzív kereskedelmet. Tömegesen vásárolták fel Nagykőrösön és Kecskeméten a gyümölcsöt (meggy, alma, sárgabarack, szilva, körte), a zöldséget (uborka, saláta, káposzta). Benedek László honosította meg Nagykőrösön a zöldhüvelyű zöldbabot - általánosan a helyben kedvelt sárgahüvelyűt termesztették, de ennek külföldön nem volt kereslete, piaca -, melynek Németországban volt igen nagy keletje (ezért nevezték el a körösiek „némötbabnak", „zsidóbabnak"). Ugyancsak Benedek László kezdeményezte 1934-ben a Lucullus fajta paradicsom termesztését, amely kiválóan alkalmas a konzervgyári feldolgozásra, a „paradicsomszósz" előállítására. A tanyákról tömegesen érkezett az áru. A körösi meggy keresett gyümölcs volt Londontól Szentpétervárig. A Benedek-cég baromfifeldolgozással és kereskedelemmel is foglalkozott. A baromfifeldolgozójukat 1922-ben létesítették Nagykőrösön, majd Kecskemétre telepítették át 22 GALGÓCZY Károly id.m. (1877) 259.
