Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Wicker Erika: Bács-Kiskun megye címere
210 A Kiskun Kerület címere A Kiskun Kerület címere 1735-ből A mai Bács-Kiskun megyei címerbe is átkerült kiskun vitéz első ábrázolása nem maradt fenn. Azt sem tudjuk, eredetileg kinek a címerét díszítette. Talán egy kun nemzetség vagy nemes címeréből mentődött át a gyalogos harcos alakja. Csak annyi bizonyos, hogy a török kiűzését követő évektől a kiskun települések közösségi szimbóluma lett, s azt a politikai törekvést jelenítette meg, hogy a 16-17. században a töröknek meghódolt vagy magyar földesúrnak eladományozott kiskun települések fegyverrel szerzett régi szabadságukra igényt tartanak. A Kiskun Kerület első, általunk ismert címere 1735-ből, a redemptiót közvetlenül megelőző időkből maradt ránk. A kissé jobbra néző, toliforgós sisakos alak díszes páncélinget, könnyű bőrcsizmát visel, jobb kezében alabár- dot tart. Reflexíját és nyílhegyekkel teli tegzét vállára akasztva hordja, derekát kard övezi. Könnyűlovas vitéz, pontosan úgy néz ki, ahogy a 18. század közepén egy egykori kun harcost a magukat kunnak valló utódok elképzeltek. Lába alatt szárazföldi és vizi növények, halak és templom - könnyen felismerhető részei a kiskunsági települések címermotivumainak. A rajzon, a címerpajzs alatt latin nyelvű kis versike olvasható, melynek magyar szövege: „A tekintetes Kiskun Kerület címere és jelvénye / Felújíttatott Wátzi István, ezen hazának fia által 1735 októberében / Kiskunról elnevezett Hires Föld/Amelyen ez a régi Hun Ősökkel keveredett Kun Nemzetség virágzott. /De az elmúlt századokban az én kései sarjam már a harc helyett / a művészethez értő utódokat nemzett. / És a Hűség babérkoszorúit őrzöm arannyal övezve / Ezeket a nemességgel társult jelképeit az őseimnek régóta viselem.'' A kun harcos romantikusan elképzelt alakja más változatban is szerepel. A Kiskun-
