Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Kalmár Ágnes: Miszory Franciska selmecbányai fajátékai

197

déki bányák igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és országgyűlési képviselő volt a tanműhely választott felügyelő bizottságának első elnöke. Talán a természettudós pontosságának köszönhető az a részletekben bővelkedő nyilvántartás, amely oly értékessé és egyedülállóvá teszi ezt a levéltári anyagot.

Sajnálatos módon igen kevéssé ismerjük a Hegybánya-Szélaknai Gyermekjáték Készítő Iskolában készült fajátékokat. A budapesti kiadású Magyar Iparművészet szaklap bőven közöl írásokat a 19. század végének és a 20. század elejének különböző kiállításairól, melyeket képmellékletekkel is gazdagon illusztrál. Ezek azonban már későbbi játékokról szólnak, melyek tervezésére, a korabeli kultúrpolitika részeként, iparművészeket kértek fel.

A Selmecbányái Járási Levéltár anyaga minden részletre kiterjed. Megismerjük az alapító Záhora József plébános és az iskola első igazgatójának személyét s mindazt a komoly munkát, amely e jól szervezett műhelyt kialakította. Az iparművész és játéktervező Wessely Vilmosról is többet megtudhatunk, aki Selmecbányán próbálkozott egy új játéküzem létrehozásával, amellett, hogy ő volt a tervezője a hegybányai műhely 1900-as évek elején készült és világkiállításokon is szerepelt játékainak. Megismerjük a felügyelő bizottság tudós tagjait, a tanműhely tanulóit, a kialakuló tanrendet, az állami támogatás formáit, az intézmény korabeli, hazai tanonciskolák között elfoglalt helyét. A rendszeresen elkészített leltárívek egyenként felsorolják az itt faragott játékokat, megjelölik azok pontos méreteit.

A fajátékok elsősorban kisgyermekek számára készültek egyszerű gépekkel és kézi faragással. A festést főként leány tanulók végezték. Házi- és vadállatok, közöttük a lovacskák sokféle változatban, hintalovak és külön-