Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Székelyné Kőrösi Ilona: Gasztronómiai hagyományok Kecskeméten
171 könyvek lapjain is úgy szerepel, mint húsban, kenyérben, borban gazdag hely. Mint Losonczi István Hármas Kis Tükör című híres tankönyvében is olvasható: „ Itt vagyon Czegléd is, Kőrös, Kecskeméttel,/ Gazdag három város veres bor szürettel. /Kalocsa, Solt, Dömsöd, a Kis-Kun helyekkel, / Mellyek bővelkednek tölt búza-vermekkel." Az itt termesztett növények, élelmiszer-alapanyagok a helyi tankönyvekben is szerepeltek.9 Háztartások a 19. században Kubinyi Ferenc és Vahot Imre 1853-ban megjelent, Kecskemét és a kecskeméti puszták című munkája révén került a köztudatba a kecskeméti népéletről szóló leírás. Az illusztrációk között található a kecskeméti „középsorsú gazdaember" háza, a boglyakemencés szoba és a konyha rajza is, melyről így írnak a szerzők: „tűzhelye sok háznál oly idomosan van fölállítva, mint valami áldozó oltár" ,10 A sokasodó írásos források (végrendeletek, inventáriumok) alapján egyre több adat áll rendelkezésünkre a régi kecskeméti háztartásokról, az étkezéshez kapcsolódó tárgyakról, konyhai felszerelésekről, és az elkészítéshez felhasznált nyersanyagokról is. A városi házak többségében volt legalább egy, kamrának nevezett helyiség. Az eszközkészlet és a tartós élelmiszerek egy részét itt tárolták. Hambárban, szuszékban vagy zsákokban gabonát, zsákokban lisztet; hordókban, kádakban vagy dézsákban korpát, káposztát, uborkát tartottak. Itt tárolták a babot, szalonnát, zsírt, gyümölcsöt (pl. alma, szilva, aszalt meggy stb.), tarhonyát, lebbencset. Itt kaptak helyet az asszonyok által használt szakasztókosarak, rosták, sziták, re- szelők, „garabók", élesztőszárító kasok, sütő9 TORMÁSSY Sándor 1901. 48-54. 10 KUBINYI Ferenc - VAHOT Imre 1980.120.
