Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Romsics Imre: „Kétfejű sasok ellen”
140 A feudalizmus utolsó évtizedeiben a Kalocsai Sárköz jobbágysága is reménykedve várta a jobbágysorsot könnyítő törvényeket. Az 1832-1836. évi országgyűlés alatt és után a Kalocsai Sárköz legtöbb falujában jobbágymegmozdulások voltak, melyeket a jobbágytörvények félreértése gerjesztett. A bogyiszlói bíró kihirdette a szabad halászatot és faizást. Hajóson és Nemesnádudvaron megtagadták a robotot. A nemesnádudvari és a bátyai megmozdulásokat csak katonaság kivezénylésével tudták elfojtani. Ezen mozgalmaknak csekély hatásuk volt, de jelezték a régi rend megváltoztatásának igényét. Fájsz és Ordas hosszas úrbéri perekbe kezdett. Ordas még az 1848-as jobbágyfölszabadítás előtt megváltotta magát a Rudnyánszki családtól. A kalocsai érseki uradalom és az ebből 1835-ben kiváló kalocsai káptalani uradalom helységei is egyre gyakrabban kerestek igazságot földesurukkal szemben. Ilyen volt az 1830- as években a több helységet mozgató, de főleg a kalocsaiakat érintő faizási per, a kalocsaiak bormérési pere, a bogyiszlóiak és a Csanádiak kert pere. Mindezek a feudális gazdasági viszonyok tarthatatlanságának és a paraszti elégedetlenségnek a megnyilatkozásai.2 A márciusi forradalom hírét kitörő lelkesedéssel fogadta a Kalocsai Sárköz népe. Az 1848. március 22-i Tanács gyűlés Szauter Gáspár bíró elnöklete alatt határozatot hozott. „Számos lakosok jelenlétekben névszerint Mácsai István öreg, Farkas György, Csáti István Jánfia, Kováts Mátyás, Szabadi János, Tóth István, Ludas Márton és többek bele egyezésével és jóvá hagyásával a Tanácsai egyet értőleg megállapítatván, hogy miután az úrbéri Törvények megszüntetése országgyűlésileg kihirdetetett volna, ennek emlékezetére ünnepélyesen nyilván az utczán állásokról négy helen húsz akó bor a népnek 2 BÁRTH János 1975.229.
