Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)

Székelyné Kőrösi Ilona: A kecskeméti cigányság identitástudata napjainkban

A KECSKEMÉTI CIGÁNYSÁG NAPJAINKBAN

A kutató nincs könnyű helyzetben, ha ma, 2005-ben, egy átfogó képet szeretne kapni a Kecskemét megyei jogú városban élő cigányság helyzetéről, létszámáról, a városban térben, munkamegosztásban és kultúrában elfoglalt helyéről. Hol és hogyan élnek 40 esztendővel a Cigányváros felszámolását követően, hányán vannak, milyen a helybeli cigány közösség belső kapcsolatrendszere, hogyan viszonyulnak a helyi társadalom egészéhez, hogyan élik meg a történelmi és társadalmi változásokat, s őriznek-e az identitás megőrzésének alapját jelentő hagyományokat.

A Cigányváros lerombolása után Kecskeméten is ún. „Cs” lakásokban1 helyezték el a cigány családokat, a korábbihoz képest jobb körülmények között, magasabb komfortfokozatú épületekben, a város több pontján. A külön költöző családtagok és rokonok arra törekedtek, hogy lehetőleg egymás mellett kapjanak helyet, pl. a Cigányváros közelében levő utcákban, a hajdani Muszáj nevű városrészben,1 2 az Erzsébet körút mentén, a Műkertvárosban, Szeleifaluban, de sokan kerültek a Máriaváros peremén kapott házakba és a város egyéb pontjaira is. A közelmúltban a Wéber Ede utcai lepusztult állapotú házakból költöztették ki az ott lakókat, akik új lakás vásárlásához készpénzt kaptak.

A Cigány Kulturális és Módszertani Központ Egyesület 2001. évi, 200 háztartást elemző vizsgálatának eredménye szerint a megkeresett cigány háztartások 44 százaléka családi házban, 29 százaléka lakótelepen, 23 százaléka cigányutcában található.3

A cigányság aktuális létszámáról látszólag könnyen tájékozódhatunk, hiszen a legutolsó népszámlálás 2001-ben volt. A KSH adatai szerint 2001-ben Bács-Kiskun megyében kisebbséghez tartozónak vallotta magát 6763 fo, kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődőnek 5202. A saját bevallás alapján cigány, romani és beás népességhez soroltak száma összesen: 3548. Cigány nemzetiségűnek vallotta magát 6026 fő, cigány anyanyelvűnek 3372 fő.4

A Kecskemét megyei jogú adatsoraiban a következőket találjuk: Kisebbséghez tartozónak vallotta magát összesen 899 fő, cigány nemzetiségűnek 859, cigány anyanyelvűnek 189, a kulturális hagyományokhoz kötődőnek 620 fő. Családi, baráti közösségekben használt nyelvként 205-en jelölték meg a cigány nyelvet, és összesen 80-an beszélnek anyanyelvükön kívül más nyelvet.5 A kecskeméti cigányság összlétszáma a statisztikában közölteknél valójában lényegesen nagyobb (mind cigány családok, mind a kisebbségi önkormányzat vezetői szerint) a becslések szerint 5-6000 is lehet.6 7

Ki a cigány? A szakirodalomban elfogadott meghatározás szerint „ Cigány az, akit a nem cigány környezete - különböző ismérvek alapján (például életmód, antropológiai jelleg) alapján - cigánynak tart. ”7 A számláló- és kérdezőbiztosoknak az érintett személyek adnak választ, akik közül nem mindenki vallja be származását. „Félnek az összeírásoktól. Nekünk is mondta anyám: ő nem cigány. Összeíráskor soha nem vallotta magát annak. Mi nem vagyunk cigányok. ” - mondta egy 53 éves asszony, hozzátéve:

1 Csökkent értékű.

2 Mindenekelőtt: Gödröstemető u., Puskás Tivadar u., Mezei u., Zsinór u., Dankó Pista u., Kinizsi u., Zöldfa u.

3 A kecskeméti cigányság helyzete az ezredfordulón c. felmérés rövid kutatási beszámolója, Kecskemét, 2002. Itt köszönöm meg a Cigány Kulturális és Módszertani Egyesület munkatársainak segítségét.

4 Népszámlálás 2001. 6. Területi adatok. 6.2. Bács-Kiskun megye 1. kötet. KSH, Bp. 2002. 60. p.

5 Népszámlálás 2001. Uo. 6.2. II. kötet 22. p.

6 A Cigány Módszertani és Kulturális Központ munkatársainak szóbeli tájékoztatása.

7 Kocsis Károly - Kovács Zoltán 1991. 79. p.; uők 2004. 13. p., Ladányi János - Szelényi Iván 2000. 13- 14. p.

8