Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Kothencz Kelemen: Korlát a Katymáriak között
kóruson, a sekrestye emeletén és földszintjén szintén vegyesen helyezkedhetne el a két nemzetiség. Ez utóbbi két helyen a régi rend szerint elkülönítve voltak a németek és a bunyevácok, a magyarok pedig a bunyevácok között álltak.14 1902. december 6-án a falusi pap ismét levelet fogalmazott a kalocsai érseknek, mert mint írta: „A bunyevácok arra hivatkozva, hogy ők a katymári őslakók ivadékai, a templomban leányaik és menyecskéik részére az első helyet igénylik. ” A németek pedig azzal „okoskodva”, hogy „ a bunyevácokat lélekszámban ezerrel felülmúlják, hogy a közterhek nagyobb részét ők viselik, és hogy a templom jelenlegi nagy terjedelménél fogva a nemzetiségeknek annak hosszában való feles elhelyezkedését megengedi, a bunyevácoknak fennebb vázolt érvelését vagy nem tudják vagy nem akarják helyesnek elismerni s így legnagyobb fájdalmamra látnom kell, miként veszekednek egymással híveim. ” Az érseki hatóság 1902. december 10-én határozatilag kimondta, hogy „a hívek elhelyezkedésére nézve fentartandó a régi rend s hogy az ebből netalán előállható botrányos erőszakoskodások megakadályozása végett a karhatalom is igénybe lenne veendő". Abban az esetben, ha a plébános úgy látja, hogy „botrányos összeütközésektől lehet tartani a templomban a két nemzetiség között: karhatalomról kell gondoskodni, esetleg a csendőrséget igénybe vennie. ” 15 Ugyanazon a napon a német katolikus hívők három oldalas levelet fogalmaztak a kalocsai érseknek a templomi elhelyezkedés ügyében. Sérelmezték, hogy a templom a bővítés során „még egyszer oly nagy lett” és a „templom hajójának a szentély felé eső részét a bunyevác ajkú hívek foglalják el és mi a hátsó részbe szorulunk. ” Kérték, hogy a templomot hosszában osszák ketté. Indokként egyrészt a legutolsó népszámlálásra hivatkoztak, és kihangsúlyozták, hogy 873 lélekkel többen vannak a bunyevácoknál. Másrészt a tulajdonukban lévő földbirtok arányával érveltek, miszerint: „ ...az összes birtokok 2/3 része a mi kezeink közt van és így természetesen a hitközségi terhek és plébánia fentartásához kétszer annyi összeggel járulunk mint bunyevácz testvéreink és az eszközölt templom bővítéshez is tetemesen nagyobb összeggel járultunk, mint ők, tehát méltányos és igazságosnak tartjuk azon kérésünket, hogy a templomban velük egyenlő jogaink legyenek. ” A németek azt szerették volna, hogy „ a templom hajójának egyik fele, illetve oldala a mienk legyen a másik pedig bunyevácz testvéreinké, tehát hosszában óhajtanák templomunkat megfelezni nem pedig mint eddig volt keresztben. Ezen óhajunk méltányos és annak teljesítése szükséges is, mert ha a bunyevác ajkú hívek elől állnak és mi hátul, úgy minden egyes alkalommal előfordul azon kellemetlenség, hogy a templomba jövő bunyeváczok, kik kissé megkésve érkeznek, rajtunk a szó szoros értelmében keresztül törtetnek, minket össze vissza lökdösnek, ruháinkat megrongálják és sáros időben össze vissza piszkítanak. De könnyű is kérésünk teljesítése, mert most templomunkon két oldal ajtó van és így úgy a bunyeváczok, mint mi minden tolongás nélkül bemehetünk a minket, vagy őket megillető részre. ” A vallásos németség szerint Császka érsek elődje, Haynald Lajos mintegy 30 évvel korábban kimondta, hogy „bunyevácz testvéreinkkel egyenlő jogunk van templomunkban, de ez csak is az istentisztelet nyelvében érvényesült a hely foglalásban pedig nem. ” 16 A következő év elején Császka György Katymárra küldte Kuts János bikityi17 esperest - mivel a bunyevác és a német nyelvben is járatos volt -, hogy vizsgálja ki a 14 KFL. 1.1.b. Katymár 1902/164. 15 KFL. 1.1.b. Katymár 1902/6523; 1902/6896/335. 16 KFL. I.l.b. Katymár 1902/6581. 17 A Bikity településnév napjaink Bácsbokodját takarja. 85
