Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Mészáros Ágnes: Kecskeméti cigány gyógyítók
tekintve emlékeztet az erdélyi román papok átkaira és rontó miséire,5 valószínű, hogy az Erdélyben is élő vándorló életmódot folytató oláhcigány népcsoport játszott szerepet a szokás elterjedésében. Az irracionális-mágikus betegség okok között a kecskeméti cigányok körében ismert volt még a szemverés, megkötés, megétetés, boszorkánynyomás, keresztútta dobott tárgyakkal, rontóbábuval, rontó főzetül, tűzbe szórt porokkal való rontás és még néhány szellemeknek, ördögöknek vagy természetfölötti erejű boszorkányoknak tulajdonított cselekedet, az újszülött kicserélése, a gyermekből a csont boszorkány általi kievése. Ezek legtöbbje megegyezik a magyar lakosság által gyakorolt rontásokkal. Különlegességük az, hogy a kecskeméti cigányok mágikus tudása ma sem merült feledésbe, néhány rontásmódot bevallottan még ma is gyakorolnak, pl. a kötést és a szerelmi varázslásokat. A kötési nem kimondottan baj okozóként, inkább emberi kapcsolataik alakítására használják: Ezt még most is csinálják, hogy szorosabb lögyön a kapcsolat, barátság, házasság, szerelőm vagy anyós, mony közötti szeretet. Egy vékony övvel is lőhet, bármivel. Egy olyan 5 centis távolságokra végig csomókat kötnek egy méterös hosszú övre. És mindön kötésnél mondja, hogy én azt szeretném, és akkor elmondja magába, hogy mit szeretne. Van ennek több fajtája. Van, aki mészbe mártsa, oltottmészbe, hogy erősebb lögyön. Közben mondogatták az óhajaikat,6 A szerelmi rontásokat a kapcsolat szorosabbra fűzésére és a másik fél szándékos befolyásolására használták. Általában a lányok kezdeményezték a különböző megétetéseket, megcsinálásokat. A kiszemelt legény ételébe vagy italába csöpögtettek testnedveikből néhány cseppet, pl. a gyűrűs ujjúkból, a neveletlen ujjúkból a kiszemelt legény levesébe, ha azt akarták, hogy feleségül vegye őket. Ismert volt a leszögezés szokása is. Néhány szöget vertek a küszöbbe, amikor a vőlegénynek való fiú a lakásban tartózkodott, hogy ezzel örökre a házhoz kössék. A szöget beleveri a küszöbbe, és elmondja háromszor, hogy Te akkor hagyjál el éngömet, ha én ezt a szöget innen kihúzom Más esetben a küszöb alá ástak el egy darabot a legény ruhájából vagy hajából, hogy mindig oda járjon a lányos házhoz, vagy a leány belevarrta a legény haját a ruhájába.7 A rontó főzeteket úgy készítették, hogy a megrontani kívánt személy ruhadarabjait a különböző növényi és állati részeket tartalmazó keverékanyagokhoz adták, és úgy főzték, közben mormolták, hogy mit akarnak elérni. Törjön el a lába, Lögyön neki törés, bőrkeményedés vagy bütyök a lábán, mög ha jószág, ha öszik beliille, az dögöljön mög! Megfájdult a lába, aki belelépött. Volt, akinek a gatyamadzagjábul vágtak le, vagy a ruhája pántjából, szallagjábul lecsíptek ollóval, ezt is belefőzték abba a rontásba, hogy azt az illetőt érje el, akinek a holmija benne van. Ennek a rontásnak a hatástalanítását, visszarontását ugyanígy csinálták: Vágtak a beteg gyereknek a hajából, annak a hajából, aki mög vót rontva. Hajábú, zsebkendőjéből, zoknit, amit piszkát, azt összeszödték, azt főzni köllött. Valamit mormoltak közben. Kályhán főzték, akkor még nem volt gáz. Visszarontották. A rontás visszaszálljon. Viszszaszálljon a jó érzés, az a rossz mög, ami rajtuk van, az elmönjön. Mondott magában valamit, hogy a rontás mönjön le rúlla. Né lögyön többet rajta ez az átok. 5 KOMÁROMI Tünde 1996. 87-98. MÉSZÁROS Ágnes 1998. 403^107. PÓCS Éva 2001.432., 444-457. 6PÓCS Éva 1963.579. 7 WLISLOCKI Henrik 1890. 296: Amint czigány hit szerint szerelmet gerjeszthet valaki azzal, hogy saját testéből az illető testébe vért, izzadtságot, hajat stb. származtat át, ép úgy meg lehet a meglevő szerelmet semmisíteni, ha megfordítva az illető személynek hajaszálát, csepp vérét vagy nyálát elégetjük, ezzel szerelme is elég. 239
