Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Mészáros Ágnes: Kecskeméti cigány gyógyítók
A bűbájosnak, boszorkányos asszonyoknak tartott személyek voltak ennek a cselekménynek is a specialistái, mint ahogyan a tűzbe szórt porokkal és a bubu babával való rontásoknak is: Róza néni tüzelgetett, kicsi máglyát rakott, port szórt bele. Az is rontás volt. A világ szinte minden népénél ismert rontóbábu használatára is volt példa az 1950- es években a kecskeméti cigányvárosban.- Csináltak ilyen bubu babát, annak a bubu babának arra hasonlítani köllött, aki ellen irányult. Vót egy fiatalembör, azt kétfelé udvarolt. Oszt az egyik lány csináltatott neki ilyen bubu babát. Mondta a bátyám, hogy a Róza néni csinált bubu babát. A karjába is szúrt egyet, mög mondom a mellkasába, combjába. A legény úgy rángatolódzott, úgy vonaglott, úgy sivalkodott, mint a fába való férög. A bátyám mög mondta, hogy- Marikám, előttem csinálta a Róza néni! - Mondom -- Úgy félök a boszorkánynál - Azt mondja- Ne félj, tégöd szeret. - Tényleg, minket szeretőd. Róza néni csinálta csutkábul, azt így kiöltöztette a haragosnak, a kiszemeltnek a ruha színeibül válogatta össze a rongyszínöket, azt így rátüzögette gombostűvel, valamivel. így intézködött. Mormogott így magában. Boszorkánynak tartották a kecskeméti cigányok azokat a különleges képességű rontó-bontó, jóslással, gyógyítással, varázslással is foglalkozó asszonyokat, akik természetfeletti hatalommal is rendelkeztek. Nekik tulajdonították a boszorkánynyomást, amelyről a magyar adatokhoz hasonló történeteket meséltek. Ha az idős asszonyokat valaki megsértette, akkor éjszaka ráültek a sértegető mellére, megnyomták, állat képében meglovagolták. Ilyen személynek tulajdonították a gyermek csontjának kievését a következő történet szerint:- Hogy szült az asszony, azt elmönt a boszorkány, főtt kukoricával mögkínálták, hogy ögye, le volt morzsolva, azt ahogy ötté, a gyerökbű a csontot kiötte. Elmönt, azt az asszony rítt a gyerököt tisztába akarta tömi, fölvötte, hajlott a gyerök. Szóltak a másik boszorkánynak, a Pizsi néninek, kis Rizsinek, azt mög úgy hívták. Az mög mondta, hogy- Ki vót itt, kit hívtatok meg? - Mondták, hogy ki volt ott, a másik asszonyt. Azt mondta a kis Pizsi, hogy- Híjjátok vissza! Adjatok újbú kukoricát neki! Mondjátok mög neki, hogy azt mondtam neki, hogy ögye vissza a gyerökbe, mert ha nem, akkor estére mögjárja! Azt újbú möghívták, újbú ötté a kukoricát, visszaötte a gyerökbe a csontot. A kecskeméti cigányok boszorkányos természetű, de gyógyítani, jósolni, varázsolni is tudó öregasszonyai közül a kereskedő Nagycsöcsű Rózára, a teknővájó családból származó Munyára, Pindzsire, a drótosokhoz tartozó Pipás Terkára, a vályogvető Öreg Pannára és Pizsire emlékeznek még ma is. Laci Rozália, csúfnevén Nagycsöcsű Róza a cigányváros közepén, az Erzsébet város 2. szám alatt lakott egy egyszobás, földes házban. Ágyában sok díszes huzatú párna sorakozott, ágya alatt emberi koponyát, az ágya melletti kredencben pedig a gyógyszereit tartotta, a gyógyszernek használt anyagait. Gyűjtötte az akácvirágot, kamillát, lisztös bogyónak említett olajbogyót, papsajtvirágot, vasvirágot. Az olajbogyóból készített főzetet üvegekbe szűrte, eltette télre erősítő italnak. Lázcsillapítót a papsajtvirág szirmaiból főzött, a vasvirágból női bajokra készített sűrű főzetet görcsoldó hatása miatt. A retek piros héjából és gyönge zöld leveleiből készített főzetet a sárgaságos, epe- és májbajokban szenvedőknek. Házi oltárát képekkel, szobrokkal, keresztekkel, szentelő tálkákkal, rózsafözérekkel díszítette. Tudományát a nagyanyjától vette át. 240
