Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Matuska Márton: Így ért véget a kóringyálás
magyar iskola, a művelődési egyesület, az olvasókör. Mindennek nyoma veszett, ami magyarok egykori ittlétére utal. Zsablyán még áll a templom, az utóbbi időben Titelről jár ki havonta szolgálni a magyarul is tudó horvát katolikus pap. Lényegében azonban egynemzetiségü lett mind a három helység. Csurog, Zsablya és Mozsor összes, magyar, német és szerb lakossága 1910-től 2002-ig (A három népcsoport nem adja a teljes népesség számát) Év Csurog Zsablya Mozsor A három helységben együtt Összes lakos 1910 10184 7993 3606 21783 1948 7928 6273 3035 17236 2002 8882 9598 2763 21243 Magyar 1910 2730 1722 406 4858 1948 193 100 62 355 2002 90 85 7 182 Szerb 1910 7211 5080 3090 15381 1948 7293 5737 2938 15968 2002 8200 8672 2678 19550 Német 1910 171 1074 102 1347 1948--2002 4 4 1 9 (Megjegyzés: Az 1910-es adatok forrása: A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1912. Az 1948-as adatok forrása: Pokrajinski závod za štatistiku, Statistički bilten 16., Popis stanovništva i Stanova 1971. Novi Sad, 1972. A 2002-es adatok forrása: Republički závod za štatistiku, Popis stanovništva..., 2002. Nacionálna ili etnická pripadnost, Podací po naseljima 1, Beograd 2003.) A németek zöme elmenekült 1944. szeptember végén, október elején, a maradékot még az év végén haláltáborba terelték, majd az ötvenes évek végéig az országból jórészt kiüldözték.3 Alig maradhatott mutatóba az egész országban német. Általában az, aki megtagadta nemzeti hovatartozását. Az itt maradottak zöme magyarnak, esetleg más nemzetiségűnek mondta magát. Tito országában a népszámlálásokon a németekről nem is vezettek külön kimutatást, pedig az egykori Jugoszlávia területén, 1944-ig lélekszámúk meghaladta a hétszázezret. Az elüldözöttek, s természetesen a legyilkoltak teljes vagyonát elkobozták. A magyarok tragédiája némileg eltérő módon zajlott le. Az 1944-es esztendő október huszonharmadikán Bácskának erre a részére megérkeztek a partizán fegyveresek és azon nyomban megkezdték a magyarok kivégzését. A három falu tragédiájáról a világ nyilvánossága a Magyar Szó című délvidéki napilap 1990. október 11-i számától 1991. február 27-ig, folytatásban közölt történelmi tárcából értesült, melynek címe: Negyvenöt nap negyvennégyben. A sorozat még 1991-ben, kötetben is megjelent: A megtorlás napjai címen előbb Újvidéken, majd ugyanabban az évben Budapesten is. 3 A németek meneküléséről lásd: Peter Rech: Heimatbuch Žabalj in der Batschka. Wolnzach, 1986. 193
