Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Kustár Rozália: A népi gyógyítás hagyományai a német nemzetiségű Hartán és a szlovák Dunaegyházán
Mindkét faluban ellenezték a rokonok közötti házasságot, mégis a vagyon egyesítése érdekében sok példa akadt rá itt is - ott is. Aztán később a családban megjelenő betegségeket ebből származtatták.8 Mindkét településen külön figyeltek - és figyelnek az áldott állapotú asszonyokra. Hartán úgy tartották, ha nagyon megijed a kismama (zér pesok), akkor a kisgyereken jele marad. „ Frei mamának egér szaladt a lábán, odakapott, a gyereknek a lába most is piros tőle. ” Más adatközlő megjegyzése: ez csak félidős kor előtt van így, utána már nem. Kismama halottat nem nézhetett meg. Disznótorkor a legfiatalabb asszony várta a szúráskor vért, viszont, ha gyermeket várt, ő nem szedhette, keverhette, akkor más vette át ezt a feladatot. Dunaegyházán úgy tartják, ha a terhes asszonyt véres kézzel összekenik, vagy ha valaki terhesen leforrázza magát, meglátszik a gyereken. „Anyámnak fekete eper esett a mellére - rajtam is meg van a jegy. ” IRRACIONÁLIS GYÓGYMÓDOK Több különbség mutatkozik a két eltérő nemzetiségű településről gyűjtött anyagban az irracionális gyógymódokban. A hartaiakban elevenebben él a javasasszonyok emléke, akik ólomöntéssel, gyógynövényekkel való gyógyítással, ráolvasással egyaránt foglalkoztak.9 Ezek az asszonyok jelentős szereppel bírtak a hagyományos társadalomban, némelyikük az 1990-es években bekövetkezett haláláig gyógyított. Dunaegyházán kevés adat van hasonló „specialistákra”.10 Működésűk, és egyben néhány gyógymód (pl. ólomöntés, ráolvasás) itt az 1950-1960-as évekig volt élő. Mindkét településen egyéni, családi körben alkalmaznak továbbra is néhány irracionális gyógymódot, melyek hatékonyságába vetett hit az idősebb generációban továbbra is mély, de mások ilyenfajta gyógyítására már nincs példa. Általánosan ismert, és még élőnek tekinthető Hartán a szemölcsüzés (Adag) azon szokása, amikor a hold kezd növekedni, míg telihold nem lett, akkor 3 este egymás után, egy alkalommal háromszor kell elmondani a következő szöveget úgy, hogy a holdra kell nézni - amit látok növekedjen, miközben a szemölcsöt kell simogatni - amit érzek, tűnjön el: „ Was ich sé des zunumme was ich fill das soll abnumme. Im Namen Gottes des Vaters, des Sohnes und des heiligen Geistes, amen. ” vagy más variánsban: „ Was ich sé num zu, was ich fill num ab. Im Namen Gottes des Vaters, des Sohnes und des heiligen Geiste, amen. ” 8 Hartáról egy visszaemlékezés: „A szülők megegyeztek, a férje kitalálta magának, előtte sok lánnyal próbálkozott. Második unokatestvérek voltak, a nagymamák testvérek voltak, de akkor a falu tele volt ilyen családokkal. A szülők ellenezték, de ha már elkérték a lányt és nemet mondtak volna, akkor a többi fiú sem próbálkozott, ez volt az általános - 20 évesig, utána Akasztóról, vagy másik béres, aki Hartán volt, vette el a lányt, más nemigen. Talán a rokonházasság az oka, hogy első két fiam meghalt: ...egyik 3 hónaposán, másik 6 éves korában - tüdő által. Erősek voltak, nem látszott rajtuk semmi.” 9 A gyógyítókat, javasasszonyokat - boszorkányokat Hartán Hexe-nek hívták, mikor ment valahova, kérték, ne nézze meg a gyereket. Viszont ha baj volt, őt hívták - „die muss prauchen". A beteg kezét megfogta, vagy kezét a beteg testrészre tette, esetleg valamit rágatott a beteg gyerekkel. Mindenkit kiküldött, és mikor kijött, akkor azt mondta, majd jobban lesz a beteg - és sokszor jobban is lett. Dunaegyházán a boszorkányok neve striga volt, ,jrohubili kravu" (megrontották a tehenet). 10 „A faluban volt egy gyógyfűfelvásárló is. Amikor gyerekek voltunk, mi is szedtünk neki pemetefüvet, papsajtot, beléndeket, maszlagot, meg kamillát. Ezért kaptunk egy krajcárt vagy kumplicukrot.” Dudla 1980. Adatközlőink konkrétan két asszony nevét idézték fel, akik a nemkívánt gyereket elcsinálták, egy asszony volt, aki csak piócázott, és egyre emlékeznek, aki gyógyfuvekkel gyógyított. 143
