Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
FRIJA Wodan felesége, a szerelem és termékenység istennője a nyugati germánoknál a Frija nevet viseli. Róla kapta nevét a hét egyik napja, a péntek. Németül Freitag, amely a hajósi nyelvjárásban Fraiteg. Az istennő más nevei a különböző germán népeknél: Frigg, Freyja, Frau Holle, fehér úrnö/asszony (die Weiße Frau), Hülle, Wolle, Wulle, Frau Gode, az alemannoknál Perchta és Bertha stb. Mivel ezek közül magyar földön a legismertebb Holle anyó neve, és látni fogjuk, hogy a Freyja-mítoszhoz tartozó németországi hiedelmek jó része is őhozzá kötődik, ezért a továbbiakban ezt használjuk. Bár tudnunk kell, hogy Hajóson ez a név nem él. Fentebb már elhangzott Holle anyó szerepe azzal kapcsolatban, hogy a vad vadászaton való részvételre való kényszerítés révén jelen van egy az utolsó időkig fennmaradt hajósi gyermekjátékban. „A német mondai hagyományban a vad vadászatnak női vezetője van Holle anyó, Holda vagy Perchta alakjában.”32 „A felhők istennőjeként és ’szélmenyasszonyként’ Wodan űzi őt a vad vadászaton, vagy őmaga vezeti személyesen a vad vadászatot.”33 Utolsó időn azt értjük, amikor a hajósi gyermekek a játékban még a sváb dialektust beszélték, és sváb mondókákat, énekeket mondtak, tehát úgy az 1950-es évek végéig. Szélmenyasszonyként (Wendsbraut=forgószél) a hajósi határban is szokott száguldozni. Ám nem nappal, hanem leginkább a déli órákban, amikor ebédet hoz a vőlegényének. D Wendsbraut brengt em Bräutleng s Mittagmahl. Jöttét forgószél jelzi. Sok szellemlényhez hasonlóan, kettős arculatú. Tud jóságos és gonosz is lenni. Rendbe teszi vagy összekuszálja az emberi kapcsolatokat. Elsodorja az emberek fejfájását, vagy meszszire söpri a várva várt esőfelhőket. - Az emberek néha boszorkánynak képzelték: Ha jött a forgószél, azt mondtuk, megint jön a boszorkány. Wenn a Wendsbraut kamma ischt, nach haud sie gseit, jetz kammt wiedr a Hex. Épp ezért ’szélboszorkának’ Wendhex is nevezték a szélmenyasszonyt. D Wendshex and d Wendsbraut ischt ueis. Dél-német területeken a néphit szerint a „Holle anyó szolgálatában állt [...] egy gyermekijesztőnek is nevezett éjszakai szellem”,34 a Nachtfrau, az ’éjasszony’. A szakirodalom általában többes számban beszél róla, Hajóson azonban mindig egy éjanyóról van szó. Titokzatosságával és nevének emlegetésével bírták rá a gyermekeket, hogy az esti szürkületben befejezzék utcai játékukat, és hazamenjenek. Csak ennyit mondtak: Most aztán gyorsan haza, mert jön az éj asszony! Jetz abr gschwend huei, wel d Nachtfrau kammt. - Más gyermekijesztőkhöz hasonlóan néha az éj asszony is zsákban cipeli el a gyermekeket: Jön az éjasszony, berak a zsákjába és elvisz! D Nachtfrau kammt, and neammt di en Sack nei and gaht mit diár! - Játékos kedvükben a felnőttek is adnak egymásnak ilyen és hasonló figyelmeztetéseket, ha a határban vagy pedig valami társaságban a hazamenetelre nógatják egymást. And wemma uf am Hottr so längr hat ghacked, ueini seand nach huei, nach haud sie neigschria: Kammed, d Nachtfrau kammt. Beitl lexikona az éjasszonyt a következő jegyekkel jellemzi: bájos alkat, ragyogó arc és fehér ruházat. Egy 1914-es születésű elbeszélő még tudott ezekről a jegyekről. 32 HERDER 1982. In der deutschen Sagenüberlieferung mit einem weiblichen Anführer in der Frau Holle, Holda oder Perchta. (Stichwort: Wilde Jagd) 33 WUTTKE 1970. 25. Als Wolkengöttin u. Windsbraut wird sie in der wilden Jagd von Wodan gejagt, oder führt auch selbst die wilde Jagd. 34 BEITL 1996. 586. Die Nachtfrau ist [...] ein auch als Kinderschreck genannter Nachtgeist [...] Im Dienst der Bercht oder Frau Holle... 128
