Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
A másik emlékben a holdfoltok különös, ősinek hangzó magyarázata történik. Az előbb említett idős asszony szerint a hold foltjaiban Jézus arca mellett a jobb oldalon egy ló feje látható. Em Mau denna siecht ma dr Hearrged, wenn dr Mau vol ischt. And a Roß. I han ’s au scha gsiah. Wenn Volmau ischt, nach siecht ma 's s mescht Taeil. Doit siecht ma em Hearrgid sei Gsiecht denna and drneabrt dana a Roß uf dr reachta Saita da. Van die alti Leut han i des ghert. S Gsiecht ischt mit dr daannana Kru, mit die Hearrgidsdeann. Descht greßr, s Roß ischt schmälr. Uf ueinr Saita s Gsiecht and uf dr andr Saita s Roß. Uf dr reachta Saita ischt a ganz Roß, van dr Saita siecht ma ’s. Ma siecht all viar Fiaß. S Roß ischt dobawäats, dr Hearrgid lenks dandawäats. Schabald siecht ma ’s so, wia wenn sie ibranand hear gau täted. (O.J.) A holdban teliholdkor Jézust lehet látni. Meg egy lovat. Én is láttam már. Teliholdkor többnyire látni. Látni benn Jézus arcát, és a mellette a jobb oldalon egy lovat. Az idősektől hallottam. Az arcot töviskoronával látni, gledícsiatövissel. Ez nagyobb, a ló keskenyebb. Egyik oldalon az arc van, a másikon a ló. A jobb oldalon van a ló, az oldalát látni, és látni a négy lábát. A ló jobbra fent van, a Jézus balra lent. Mintha a két alak egymásra csúszna. Tény, hogy Wodanhoz „mindig is kapcsolódott a ló, [...] ő az ura a lóhajszának, [...] eredetileg lóalakja volt, később lett lovas (az egyetlen lovagló isten)”23 (A ’lópatkó’ Roßaisile mágikus erejébe vetett hit innen eredeztethető. Hajóson főleg a disznóólak védelmére használták, de egyes házakban minden küszöb teli volt szögelve velük.) A lovat, mint az istennek kijáró áldozati állatot, mindenféle munkától megkímélve, szent ligetekben nevelték erre a célra. Minden germán népnél a ház és udvar védelmére fejét kitűzték a házak homlokzatára valamint a bejárat előtt felállított karóra, sőt a mezsgyékre is.24 A Bánátban élő német legények még a 20. sz. elején is bosszantásból a kelletlen leányok házára vagy az előtte álló fára lókoponyát tűztek ki. Nem tudták, hogy olyan szokást követnek, mellyel sok időkkel előtte többek közt Wodan vad vadászatától is meg kívánták védeni a házat.25 Elképzelhető tehát, hogy a Wodan-mítosz egy darabját őrizte meg a nép hite a holdba felkerült ló esetében. A harmadik emlék esetleg köthető Donarhoz is, más néven Thorhoz, a mennydörgés istenéhez. Egyes kérdésekben a szakirodalom sem mindig foglal egyértelműen állást. A Göncölszekeret a hajósiak Tsten/Jézus szekerének’ gondolták: em Hearrgid sein Waga. A Hearrged [Herr Gott] egyszerre jelenti Istent és Jézust. Az elbeszélő Jézus szenvedéstörténetéhez kapcsolja a csillagkép-szekeret. Wuttke azt írja, hogy „A keresztény időkben Donar sok tulajdonsága került át a szentekre, például magára Krisztusra, Isten fiára, azon oknál fogva, hogy Thor Odin fia.”26 Tény, hogy Thor rendelkezett szekérrel. „Svédországban az a szólás járta régebben, hogy a jóságos Öreg vagy a jó Apa [kocsit] hajt. [...] Thor ezért a kocsisisten, a kocsi hajtója, kocsiember, utazó Thor.”27 Másrészt tény az is, hogy „A vad vadászat halotti serege négy fej nélküli, fehér vagy 23 LURK.ER 1991. 836. Wodan [...] nach wie vor mit dem Pferd verbunden [...] Herr des Rossejagens [...] ursprünglich pferdegestaltig, dann Reiter (der einzige reitende Gott). 24 AMSTADT 1991.32. 25 HAGEL 1929. 105. Sie ahnten nicht mehr, daß sie einem Brauch huldigten, der einstens darauf ausging, das Haus vor der wilden Jagd Wodans zu schützen. 26 WUTTKE 1970. 23. In der christlichen Zeit ging vieles von Donar auf heilige Personen über, so auf Christum selbst, Gottes Sohn, wie Thor Ohdin’s Sohn... 27 HERRMANN 2004. 216. In Schweden sagte man früher “der gute Alte oder der gute Vater fahrt. [...] Thor heißt darum Gott des Wagens, Walter des Wagens, Wagenmann, Fahr-Thor. 126
