Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
weatt, nach vaschäarrid diár d Nachthenna dr Weag, nach fendscht nemmi hue i! - Tény az, hogy Wodan-Odin éjszakai menetében a szellemlényeken és emberi lényeken kívül mindenféle állatok is vonultak. A pogány kor embere ugyanazt a szellemlényt pozitív és negatív tulajdonságokkal egyaránt felruházta. Ebben a Hajósra került emlékben szellemlényének pozitív arcát mutatja fel a holló, amikor alvással ajándékozza meg a gyermeket. Térjünk még egy pillanatra vissza a Wodannak hozott áldozatokra. „Aratáskor meghagyták az utolsó kéve búzát Wodannak vagy Wodan lovának. [...] Mecklenburgban még a 18. sz. végén is minden rozsföld végén kaszálatlanul hagytak egy sávot, a kalászokat összefonták, és meglocsolták sörrel (mint a Wodan-áldozatoknál).”20 Hajósról is maradtak emléktöredékek, amik az aratással és a gabonával kapcsolatban az áldozatra utalnak. A búzát és kukoricát a padláson szentelt vízzel hintették meg vízszentelés napján. Igaz, hogy nálunk az utolsó búzaszálakat úgymond a madaraknak és a meghalt lelkeknek hagyták. Ugyancsak az Úristen madárkáinak szánták a kertbe levive az utolsó kévéből kötött kalászkoszorút (Áhrakranz, Schnittrkranz). A fentieken kívül még még három adatot találtam, melyek elképzelhetően szintén Wodannal hozhatók kapcsolatba. Az egyik elbeszélésben a ’felhőkirályról’ van szó: Wolkakineg. Felhőkirályról mindezideig a germán mitológiáról szóló szakirodalomban nem találtam adatot. Wodant mint „felhő- és viharistent emlegetik”,21 mint ahogy Odin hitvesére is, Friggre vagy más néven Holle anyóra, a ’felhőistennő’ Wolkengöttin vagy az ’égistennő’ Himmelsgöttin22 elnevezések vonatkoznak. A felhőkirállyal való ismerkedését így mesélte el az adatközlő: Wenn so a starks Weattr kamma ischt, mo hat en Schada gmacht, was hat dits vaschlaga, d Frucht odr dr Weigata, seall ischt dr Wolkakinig gsei. Dr seall hat vaschlaga. I waeiß, ma seand ufs Herz-Jesu-Fescht ganga, abr i bin scha no a kuza_War [kleines Kind] gsei, annach ischt d Frucht so da gleaga, saubr ziemaghaua gsei, nach haud sie des gseit: Jesas Maria, and haud d Händ ziemagschlaga, guckid amal da na, guckid mal da na, älts ischt en Boda na gschlaga gsei, seall ischt dr Wolkakinig gsei. Da halt V gregiart. D Kukrutza seand au vaschlaga gsei. Dott seand so alti Leut gsei. Gloffa seamma, itt gfahra, gloffa seamma. Seallmal han i des Waat s escht Mal ghert, nadrhand han i des eftr ghert. Wenns en großa Schada gmacht hat, wenns a Aat odr a Taß hat saubr ziemagschlaga. Seall ischt nach scha usdrwais [außerordentlich] gsei. En richtaga Wolkakineg. (O.J.) Ha a vihar nagy kárt okozott, amely elvert mindent, a gabonát és a szőlőt, azt a felhőkirály okozta. Az vert el mindent. Emlékszem, mikor kisgyerekkoromban mentünk a Jézus Szíve ünnepre, a gabona a földre verve, teljesen összeverve, az emberek összecsapták a kezüket és mondták egymásnak: - Jézusmária, nézzétek csak, minden a földön hever, ezt a felhőkirály tette. Megmutatta hatalmát. - A kukoricát is elverte. Akkor hallottam először ezt a szót. De utána többször is. Ha nagy kárt okozott, ha elverte a falut vagy egy dűlőt rendkívüli módon: - Ez valódi felhőkirály. 20 WUTTKE 1970. 295-296. Bei derErnte läßt man einige Büschel Ähren stehen für den Wodan oder für Wodans Pferd [...] In Mecklenburg ließ man noch im 18. Jahrh. am Ende jedes Roggenfeldes einen Streif unabgemäht, flocht die Halme in Büschel zusammen u. besprengte sie mit Bier (wie bei den alten Wodansopfern). 21 WUTTKE 1970. 17. Seine Bedeutung als Wolken- u. Sturmesgott... 12 WUTTKE 1?70. 29-30. 125
